Egyre többet vesznek ki a zsebünkből az éttermekben
Az utóbbi hónapokban Szlovákiában újra érezhetően megugrottak az éttermi árak. A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az éttermi szolgáltatások ára egy év alatt 10–15 százalékkal nőtt, egyes régiókban még ennél is többel. Egy átlagos ebédmenü ma már akár 9-10 eurót is elkérhetnek, ami néhány évvel ezelőtt még 6-7 euró között mozgott. A leglátványosabb drágulás Pozsonyban figyelhető meg, egy középkategóriás étteremben két fő akár 30 eurót is otthagyhat.
Megjegyzésként hozzá kell tenni, hogy a közép-európai régió más országaiban sem sokkal jobb a helyzet, az államok az inflációs hullám utóhatásait érzik meg. Persze az éttermek helyzete sem mondható egyszerűnek, a vendéglátóipar egyszerre küzd a munkaerőhiánnyal, a magas energiaárakkal és a beszállítói költségek tartós növekedésével. Az éttermek így kénytelenek voltak továbbhárítani a többletterheket a vendégekre, különben lehúzhatják a rolót.
Az éttermekben tapasztalható árak emelkedését több tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb a bérek emelkedése. A szakácsok, pincérek és konyhai dolgozók hiánya miatt a munkáltatók csak magasabb fizetéssel tudják megtartani az embereiket. A vendéglátásban dolgozók tömegesen távoztak a pandémia éveiben, és sokan már nem tértek vissza a szakmába.
A másik meghatározó tényező az alapanyagok drágulása. A hús, a tejtermékek, a friss zöldségek és az importált hozzávalók ára a piacon folyamatosan emelkedik. A helyi termelők ugyan próbálnak versenyképes alternatívát kínálni, de a kisüzemi gazdálkodás költségei is elszálltak, elsősorban az energia és a logisztika miatt.
A harmadik tényező a nemzetközi piacok változása. Szlovákia exportorientált gazdaság, így a nemzetközi piacok ingadozása közvetve az éttermek árpolitikáját is érinti.
Az árak emelkedése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdéssé is válik. Az étterembe járás, ami korábban a középosztály számára természetes szabadidős tevékenység volt, egyre inkább luxussá kezd válni. A kisebb városokban sok család havonta legfeljebb egyszer engedheti meg magának, hogy beüljön vacsorázni.
A folyamatos drágulás egyre inkább változásokra és fejlődésre kényszeríti a vendéglátóipart. Megjelent a „smart dining” fogalma, ami többek között kisebb adagokat, dinamikus árképzést és digitális menüt foglal magába. A vendéglősök igyekeznek a helyi termelőkkel közvetlen kapcsolatot kiépíteni, hogy mérsékeljék a szállítási költségeket. Egyre több helyen látható az ökotudatos, fenntartható gasztronómia felé való elmozdulás, szezonális kínálat, hulladékminimalizálás, illetve egyre inkább elterjednek az energiatakarékos konyhatechnológiák.
A fogyasztók oldalán is változásoknak lehetünk tanúi. Az étterembe járás egyre inkább élmény, nem mindennapi rutin. Az emberek hajlandóak többet fizetni a minőséges kiszolgálásért, de az átlagos, mondhatni hétköznapi vendéglátóhelyek nehezen találják meg új közönségüket. A középosztály tehát ritkábban, de tudatosabban költ éttermi ételre.
Az éttermekben tapasztalható drágulás nem csupán a pénzről szól, egy társadalmi tükör, hogy az ágazat miként birkózik meg a globális inflációval, a munkaerőhiánnyal és a gazdasági átalakulással. A következő években az étterembe járás nem tűnik el, de új értelmet nyer. A vendéglátásnak alkalmazkodnia kell a kevesebb, de igényesebb fogyasztóhoz, miközben a vendégeknek is újra kell gondolniuk, mit jelent számukra az „éttermi élmény”.
