Egyre jobban eladósodunk
A szlovák állam és a családok pénzügyi helyzete finoman fogalmazva nem ideális. Ha az állam idei költségvetését vesszük, vagy akár a háztartások eladósodottságát, a számok azt mutatják, hogy a jövőben egyre nehezebb lesz a szlovákiai életszínvonalat növekedési pályán tartani. Azon a pályán, amelyre a statisztikai adatok szerint a legutóbbi gazdasági válságot követően léptünk.
A Szlovák Nemzeti Bank előzetes számításai szerint a bankok tavalyi nettó nyeresége 829 millió euró volt. Ez azt jelenti, hogy éves szinten 14,1 százalékkal nőtt a nyereségük, amivel még nem is lenne baj.
A bankok kategorikusan elutasították a különadót, szerintük a pluszterhek azt eredményeznék, hogy évente több mint 13 ezer család nem jutna jelzáloghitelhez, mert nem jutna nekik, hiszen az állam azt a pénzt különadó formájában elvonná a pénzintézetektől. A bankok tehát évente 1,125 milliárd euróval kevesebb hitelt nyújtanának.
Az év második felében aztán megkezdődött a jelentős visszaesés, amely a mai napig tart, és egyértelmű, hogy a helyzet rövid távon nem fog javulni. Ennek pedig nagyon jelentős hatása lesz a mindennapjainkra. Az egyik gazdasági szaklap arra is rámutat, hogy tavaly már több mint 40 milliárd euró volt a szlovákiai lakáshitelek nagysága. Az elmúlt másfél évtizedben a nyolcszorosára nőtt a hitelállomány, miközben a bérek csak a duplájára, tehát egyértelmű, hogy rendkívüli módon eladósodtak a szlovákiai családok.
A tíz évvel ezelőtt záruló gazdasági válságot követő években nagyon sokan vettek fel jelzáloghitelt, tegyük hozzá, a kezdeti szakaszban még nagyon kedvező ingatlanárak mellett.
Később pedig az alacsony kamatlábak miatt folyamodtak nagyon sokan jelzáloghitelért, közülük egyesek tényleg addig nyújtózkodtak, amíg a takarójuk ért, mások viszont azon is túl. Ennek az időszaknak vége van, mert az ingatlanárak és a kamatlábak is magasan állnak, s aki nem kötötte le a törlesztőrészleteket hosszabb időre, annak szembe kell néznie a családi kassza egyre erőteljesebb terhelésével.
Az egyik oldalon a szlovákiai lakosság eladósodottsága az unión belül az egyik legmagasabb a bérükhöz képest, a másik oldalon nem várható a bérszínvonalban olyan jelentős változás, hogy a helyzet javuljon. Ebből adódóan a jövedelmünk egyre nagyobb részét fogjuk költeni a hitelek törlesztésére, éppen ezért az életszínvonalunk nem fog javulni, legalábbis a jelenlegi előrejelzések szerint.
A romló kilátások ellenére a gazdasági helyzet viszont jelenleg még nem tűnik annyira kritikusnak. Nyilvánvaló, hogy a háztartások megtakarításai csökkentek, a hazai fogyasztás növekedése pedig húzta a gazdaságot. Az viszont már más kérdés, hogy milyen áron, hiszen az állam több támogatási programnak köszönhetően súlyos milliárdokat költ majd az energiaárak dotációjára, ennek pedig valamikor meg kell fizetni a költségeit.
Az EU-n belül a hatodik legalacsonyabb bérek Szlovákiában vannak. Éves szinten 16 ezer euró körül mozognak, míg az európai átlag ennek több mint a duplája, tehát jócskán van hova javulni.
Ebből adódóan a külföldi munkavállalási kedv a jövőben sem fog csitulni. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a Szlovákiában működő gyárak alkalmazottai a tudás megszerzése után külföldön próbálnak szerencsét hasonló pozícióban, mert ott a fizetési feltételek jóval kedvezőbbek. A szlovákiai munkavállalók esetében a család általában visszatartó erőt jelent, de ez sem általános érvényű.
A szerb és ukrán vendégmunkások esetében azonban ilyen korlát sincs, könnyedén távoznak a szlovákiai gyárakból a jobb lehetőségek reményében külföldre. Őket pedig nehéz lesz pótolni.
Ez a helyzet pedig a szlovák gazdaság fejlődési lehetőségeit is befolyásolja. Sajnos az ország sorsáról döntő parlamenti képviselők és kormánytagok idén már aligha hoznak jelentős gazdasági döntéseket, sokkal inkább a választási esélyeiket akarják javítani a populista álmegoldásokkal.
Megjelent a Magyar7 2023/8. számában.
