Egekbe szökhetnek az üzemanyagárakban a Közel-Keleten zajló konfliktus hatására?
Szombat hajnalban olyan hírekre ébredhettünk, hogy a Közel-Keleten ismét feléledtek a harcok. Izrael célzott csapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, majd az akciókba az Egyesült Államok is bekapcsolódott. A válaszcsapások és a fenyegető nyilatkozatok gyors egymásutánban követték egymást, és miközben a diplomáciai szintéren a felek még csak keresik a közös hangot, addig a piacok máris reagáltak a történésekre.
A leggyorsabban a kőolaj reagált, amely már a hétvégén drágulásnak indult. A konfliktus közvetlen szereplője, Irán nemcsak regionális hatalom, hanem kulcsszereplő az energiaszektorban is. Ez önmagában elegendő ahhoz, hogy a benzinkutakon érezhető következményekkel járjon.
A hírre például a Brendt típusú nyersolaj árfolyama szombaton pár óra leforgása alatt 10-13 százalékkal drágult, és hordónkénti ára 78 dollár fölé emelkedett, azóta pedig már a 80 dolláros határt is átlépte.
Az olajpiac sajátossága, hogy nem csupán a tényleges kínálati zavarokra reagál, hanem úgymond a jövőtől való félelemre és bizonytalanságra is. A kereskedők és befektetők azonnal beárazzák a bizonytalanságot: mi történik, ha a konfliktus kiszélesedik? Mi lesz, ha az iráni olajexport akadozni kezd? Mi történik, ha a harcok a szállítási útvonalakat is érintik?
Ilyenkor megjelenik az úgynevezett geopolitikai kockázati prémium, amely akkor is felhajtja az árakat, ha a fizikai olajszállítás egyelőre zavartalan.
Ez a folyamat természetesen nem egyik napról a másikra zajlódik le, a mostani esetben azonban napokon vagy heteken belül jelentősebb árváltozásra számíthatunk, a piac ugyanis rendkívül érzékennyé vált.
A legnagyobb kérdés ezen a téren talán nem is az, hogy ki lőtt először, hanem hogy mi történik a következő napokban. A világ olajkereskedelmének jelentős része halad át a Hormuzi-szoroson, melyet Irán vasárnap reggel lezárt, ami súlyosan érintheti a nemzetközi energiapiacot.
A hétköznapi embereket persze elsősorban az foglalkoztatja, hogy milyen hatással lehet ez az üzemanyagárakra. Egyelőre nehéz biztosat mondani, az viszont nem kizárt, hogy az elkövetkező hetekben néhány centtel emelkedhet a benzin és a gázolaj ára.
Hosszabb távon az sincs kizárva, hogy már nem csak az autósok érezhetik meg ennek a hatását. A magasabb üzemanyagárak beépülnek a szállítási költségekbe, az élelmiszer- és iparcikkárakba, végső soron akár az inflációba is.
Az is fontos tényező, hogyan reagálnak az egyes szervezetek, mint például az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete). Valószínűleg bővíteni fogják a kínálatot, amely ideiglenesen fékezheti az árnövekedést, ellenkező esetben viszont, ha szűkítenék a kínálatot, az további drágulást eredményezne.
A mostani helyzetet elsősorban a bizonytalanság jellemzi. A piac úgy működik, hogy nem szereti a bizonytalant, és mindig a lehető legrosszabb forgatókönyvre reagál. Az elkövetkező napok diplomáciai döntései határozzák majd meg, hogy a mostani árugrás csupán ideiglenes reakció volt-e, vagy egy hosszabb, folyamatos áremelkedés kezdete.
Az biztos, hogy a szombat reggeli támadások nem maradnak következmények nélkül az energiapolitikában, mely a pénztárcánkra is hatással lehet. A világ olajpiaca érzékeny reagál a közel-keleti konfliktusra, melynek hatását mi, európaiak a töltőállomásokon érzékelhetjük.
