Ébredezik a szlovákiai tervezőpiac: az uniós források és a digitalizáció hozhatják el a fellendülést

A piac részletesebb vizsgálata rámutat, hogy az ágazat különböző szegmensei eltérő dinamikával fejlődnek. A mérnöki létesítményekre, elsősorban a mélyépítési és infrastrukturális beruházásokra fókuszáló tervezőcégek az idei évben 2,6 százalékos, jövőre pedig 2,3 százalékos bővüléssel számolnak. Ezzel szemben a magasépítési projektekkel foglalkozó vállalatok némileg visszafogottabbak: 2026-ra csupán 0,9 százalékos, a következő évre pedig 1,8 százalékos növekedést várnak.

A mérnöki létesítmények szegmensében tapasztalható nagyobb lendület egyértelműen a közlekedési, energetikai és műszaki infrastruktúrába áramló beruházásoknak, nem utolsósorban pedig az európai uniós forrásoknak köszönhető. A magasépítés mindeközben jóval kitettebb a magántőke rezdüléseinek, a finanszírozási lehetőségek szűkülésének és az általános makrogazdasági helyzetnek.

Michal Vacek, a CEEC Research igazgatója szerint a tervezési munkálatok minősége a jövőben még inkább meghatározza majd a teljes projektek sikerét, hiszen a jövőbeni kockázatok túlnyomó része már az előkészítő fázisban kódolva van. A szakember úgy látja, hogy a piacon egyre nagyobb nyomás nehezedik a digitalizációra és a BIM (digitális épületmodellezési) rendszerek hatékonyabb kihasználására, noha ezen technológiák piaci adaptációja egyelőre egyenetlen képet mutat.

A megrendelők a jövőben sokkal nagyobb felelősségvállalást várnak el a tervezőktől a koordináció, a megvalósíthatóság és a tervek gazdaságossága terén, így a minőségi előkészítés súlya folyamatosan nőni fog a hazai piacon.

Az elemzésből kiderül, hogy a hazai tervezőirodák kapacitáskihasználtsága jelenleg 82 százalékos. Bár a növekedés lassabb, a cégek viszonylag stabil rendelésállománnyal rendelkeznek. A befektetői óvatosság, az új projektek lassabb előkészítési tempója és az építőipar általános helyzete miatt egyelőre nem számolnak olyan ugrásszerű keresletnövekedéssel, amely érdemben emelné ezt a kihasználtságot.

Pavol Kováčik, a Szlovákiai Építőipari Szövetség (ZSPS) elnöke ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a nyugdíjba vonuló szakemberek és az egyre csábítóbb külföldi megbízások miatt a tervezői kapacitások fokozódó hiányával kell szembenézni. Véleménye szerint párhuzamosan nő majd a nyomás a tervdokumentációk minőségén, a virtuális ikrek és a BIM-eszközök használatán, mivel a beruházók számára a kockázatkezelés és a költségek előreláthatósága már a kivitelezés megkezdése előtt kritikus szemponttá válik.

Pénzügyi fronton a tervezők bevételei 2026-ban 2,6 százalékkal, 2027-ben pedig 2,8 százalékkal emelkedhetnek. Pozitívum, hogy ez a várt növekedés már megközelíti az infláció mértékét, ellentétben a korábbi időszakkal, amikor a bevételek nem tudták fedezni a megugró költségeket.

Érdekesség, hogy bár a növekedési számok mást mutatnak, a magasépítésben tevékenykedő cégek általános kilátásai mégis optimistábbak, mint a mérnöki létesítményeken dolgozóké.

A tervezői kapacitások átlagosan hét hónapra előre le vannak kötve. A vállalatok 56 százaléka esetében a megrendelések volumene nem változott a tavalyi évhez képest, 21 százalékuk növekedést, 23 százalékuk pedig visszaesést könyvelhetett el. A cégek közel fele, mintegy 45 százaléka stabil haszonkulccsal tervez, harmaduk csökkenéstől tart, míg 21 százalékuk a marzsok emelkedésére számít.

Slavomír Podmanický, a CAD-ECO vállalat igazgatója azonban egy rendkívül aggasztó, rendszerszintű problémára is rávilágított. Mint fogalmazott, a beruházások tartósan elhanyagolt szegmense – a tervezési előkészítés és a felmérések – továbbra is a periférián mozog az állam érdeklődési körében.

Teszik mindezt annak ellenére, hogy ez a fázis extrém fontossággal bír a kivitelezés teljes menetére nézve, miközben a költségei eltörpülnek magának a megvalósításnak az árához képest. A szakember szerint ez a tendencia hosszú távon fenntarthatatlan, és végső soron ahhoz vezethet, hogy Szlovákia képtelen lesz hatékonyan lehívni és felhasználni az európai uniós forrásokat.