Drágulás jön a koronakrízis után? Drágul a kőolaj, az energia, és akár az olcsó hitelek is
A koronavírus lenyomta tavaly a kőolaj árát, és ennek visszapattanása már elindult, újra kétéves csúcson az árfolyama. Ezzel drágul az elektromos áram, illetve a várható fogyasztói igények bővülésére, a befektetők elkezdték vásárolni a széndioxid kvótákat. Ez mind a válság utáni árnövekedést vetítik elő.
A Szlovák Nemzeti Bank az idei évre 1,3%-os inflációval számol, de már ők is belátják, hogy ez nem lesz tartható. A fenti folyamatok tükrében is.
A prágai áramtőzsdén az elektromos áram MW/h-ja 60 euró fölé emelkedett, amit nem tapasztaltunk 2008 novembere óta. A kibocsátott széndioxid tonnájáért az emissziós kvóta is átlépte az 50 eurós határt.
Az energiatermelők közül ez leginkább a széntüzelésű erőműveket érinti. A szlovákiai barnaszén felhasználása eddig is állami támogatásra szorult, az emissziós kvóták növekedésével a lakosságnak többe fog kerülni ezen ágazat fenntartása.
A regulációs hivatal csak őszre ígérte a konkrét hatások elemzését.
Szerintük az ötven eurós emissziós díj 12 eurót visz el átlagosan egy megawattnyi meleg után, és ez a szénüzemmódnél még magasabb.
Ez persze csak a központi hőszolfgálattatókat érinti, a magánkazánokat nem, így várható átrendeződés a meleg-szolgáltatóknál.
A koronavírus-válság utáni felépülés másik következménye, hogy sok állam azt az utat választja a kilábalásra, hogy nagyon sok pénzt önt a gazdaságára. Ezzel a hitelek olcsóak lesznek ami inflációs kockázatokat hordoznak magukban.
Az előző válságnál tapasztalták, hogy a túlságosan szabad monetáris politika infláció erőteljes növekedését okozta. Persze ez nem az elkövetkező hónapok távlatában várható. Kétségtelen, hogy a kormányoknak hamarosan vissza kell térniük a közpénzek konszolidációjához. Amennyiben ezt nem teszik egy dráguló hitelkörnyezet kialakulása várható.
