Drágábban, de kirándulunk
Már júliust írunk, az iskolások szünetre vonultak és a családok az anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények függvényében biztosítják a nyári programokat a gyerekeknek. A kínálat óriási, a drágulás is jelentős, ha nem foglaltuk le hónapokkal korábban a kirándulást, de a szakemberek úgy vélik, így is nagyon sokan kelnek útra a nyár folyamán.
A turizmussal kapcsolatos tavalyi adatokat éppen a napokban hozták nyilvánosságra a statisztikusok. Ezekből kiderül, hogy 2022-ben 2,8 millió szlovák állampolgár nyaralt. Erősödött tehát a turizmus, de nem érte el a koronavírus-járvány előtti számokat, pedig tavaly lényegében a legtöbb helyre már jelentősebb korlátozások nélkül el lehetett jutni.
2022-ben éves összehasonlításban 40%-kal nőtt a nyaralók száma. Továbbra is a belföldi úti célok voltak a legkeresettebbek, a legdinamikusabban azonban a külföldre utazók száma nőtt, ami azzal is magyarázható, hogy a korlátozások megszűntével messzebbre is könnyebb volt utazni. Körülbelül minden negyedik 15 év feletti szlovák állampolgár külföldön és otthon is nyaralt.
A 2022-es adatok szerint a 15 év feletti lakosság 61%-a el tudott menni legalább egyszer kirándulni a nyár folyamán. Számuk 40%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, de így is 18%-kal elmaradt a 2019-es, járvány előtti év nyaralóinak a számától.
A statisztikai hivatal adataiból az is jól látszik, hogy a járvány két éve után az utazó lakosság nagy része visszatért a külföldi utazáshoz. Ez abban nyilvánult meg, hogy a kizárólag külföldre utazók, illetve a belföldi és külföldi tartózkodást kombinálók csoportja évről évre erőteljes növekedést mutat.
Tavaly 1,8 millió 15 év feletti szlovákiai lakos sem hazai sem külföldi nyaraláson nem vett részt. Ez a csoport jóval kisebb volt, mint 2021-ben, de még mindig jóval nagyobb, mint 2019-ben.
A világjárvány előtt ugyanis 1,2 millió ember hagyta ki teljesen a vakációt vagy a hétvégi kiruccanást.
Sokan éppen az egészségi kockázatoktól féltek, ezért nem kirándultak, s éppen ők azok, akik idén már útra kelhetnek. Más kérdés, hogy anyagi lehetőségeik mindezt lehetővé teszik-e?
A tavalyi, rekordmértékű infláció mindent megdrágított, s ezzel együtt nem csupán a családi tartalékokat emésztette fel, hanem eleve az utazási költségeket is növelte.
Ha megnézzük a járvány előtti trendeket, akkor azt látjuk, hogy a kirándulást azok hanyagolták, akiknek anyagi vagy családi körülményei ezt nem tették lehetővé. A korábbi adatok vonatkozásában várható, hogy idén is a belföldön nyaralók lesznek a legtöbben. Tavaly a nyaralók 53%-át a Szlovákián belüli utazók adták. Emellett a második leggyakoribb választás, hogy egy hazai és egy külföldi útra is elmennek a családok. Idén vélhetően az okozza majd a legnagyobb fejtörést az útra kelőknek, hogy melyik desztinációt válasszák a nagy kínálatból, mert a drágulás sem volt azonos minden országban.
Az euró bevezetése a kirándulások árán is meglátszik. Az egyes felmérések szerint akkor költjük a legkevesebb pénzt az európai tengerparti nyaralásra, ha a görögországi és törökországi üdülőhelyeket választjuk, de költséghatékonynak tűnnek a spanyolországi és máltai szállodák is.
Természetesen sok függ attól is, milyen hotelt és szolgáltatást választunk, de az összehasonlítások szerint a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő országok olcsóbbak.
A szlovákiai turisták által is közkedvelt Horvátország jelentősen emelte a szállásárakat, és ezzel bekerült abba a kategóriába, amelyben Franciaország is van a Földközi-tenger legdrágább nyaraló központjaival. Ez látszik a legnagyobb német utazási irodák online foglalási rendszereiben található ár-összehasonlításokból. Úgy tűnik, a horvátok nemcsak az inflációt, az euróra való átállás időszakát is kihasználták, így az árak már nem lesznek annyira kellemesek, mint tavaly.
A török líra értékvesztése miatt idén nyáron vélhetően többen döntenek majd a törökországi nyaralás mellett. A jó ár-érték arány miatt már évek óta nagy az érdeklődés a törökországi tengerparti utak iránt, a klasszikusnak számító Görögország és Spanyolország mellett. Állítólag a horvát turisták számára is egyre kevésbé megfizethetők a felkapott belföldi célpontok, így ők is továbbutaznak, ha olcsóbb pihenésre vágynak.
Érdekes lesz megfigyelni, hogy a drágulás milyen hatással lesz a szlovákiai utazókra, ahogy azt is, hogy a magas magyar infláció milyen módon érinti a balatoni nyaralásokat, illetve a közkedvelt magyarországi gyógyfürdők látogatottságát.
Az egzotikus nyári utakat leszámítva az Európán kívüli célállomások között Egyiptom teljesíthet még jól. A repülőgépes kirándulásokat gyakorlatilag már semmilyen rendelkezés nem korlátozza, így a szakértők is kíváncsian várják, mennyire sikerül idén megközelíteni a 2019-es adatokat.
Az utazási irodák statisztikái ugyan eltérőek, de azt meg lehet állapítani, hogy Európán belül a távolabbi úti célok felé túlnyomórészt repülőgéppel utaznak az kirándulók. Az autós túrák, a klasszikus családi kiruccanások Horvátországba és Olaszországba a leggyakoribbak, bár tegyük hozzá, már a horvát tengerpartra is több járattal eljuthatunk tájainkról.
A választék tehát bőséges, a magas infláció ellenére az előzetes foglalások száma is jelentős. Sokan felismerték, hogy a koronavírus-járvány utáni helyzetben már nem feltétlenül érdemes a „last minute” ajánlatokra hagyatkozni, így akik megtehették, már hónapokkal előre lefoglalták a nyári utat. Akinek erre nem volt lehetősége, annak sem kell csüggednie, a belföldi és külföldi kínálat legjobb ajánlatait már szakosodott portálok, véleményvezérek figyelik percről percre, s aki elég éber és kompromisszumkész, az biztosan talál kedvére való és megfizethető kirándulást.
Megjelent a Magyar7 2023/27.számában.
