Drága pénz, de meddig?
A növekvő árak mellett komoly gondot jelenthet az elkövetkező időszakban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) intézkedéseinek köszönhetően a banki kamatlábak is folyamatosan növekednek. Mire számíthatunk a közeljövőben, és vajon milyen hatással lesz ez a pénzügyi szektorra?
Az év elején még 1 százalék alatti kamatlábaknak örülhettek az ingatlanvásárlást hitelből finanszírozók Szlovákiában, az év végén az előrejelzések szerint ugyanez a mutató már 3 százalék körül mozoghat akár egy középtávú rögzítés mellett is.
Idén februártól a bankok folyamatosan emelik a kamatlábakat, már akkor is így tettek, amikor az EKB még csak ígérte. Ennek eredményeként idén az első hónapokban minden korábbinál magasabb összegű hitelt kötöttek le az ügyfelek, megelőzve a nehéz éveket, miközben akinek lehetősége volt és jó tanácsokat kapott, legalább 5 évre, ezzel biztosítva a havi részletek állandóságát.
Már most nyilvánvaló, hogy jól döntöttek, mert a szakemberek úgy vélik, a jelenlegi magas kamatlábak néhány évig biztosan kitartanak. Az ok nem más, mint az infláció, amit az eurózónában szeretnének stabilizálni.
Ennek fényében az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa ismét 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot legutóbbi kamatdöntő ülésén.
Az emelés megfelelt az elemzői várakozásoknak, tehát számíthattunk rá. A döntés szerint 2,00 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 1,25 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 1,50 százalékról 2,25 százalékra, illetve 0,75 százalékról 1,50 százalékra emelkedett.
Mit jelent ez a mindennapi gazdaság nyelvén? Egyszerűen azt, hogy mivel az EKB mindhárom irányadó kamatát 75 bázisponttal emelte, közelebb hozta azt a célt, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos középtávú szintre. Azt viszont egyelőre nehéz megjósolni, hogy ez mikor történhet meg, s ezen a téren Szlovákiában mire számíthatunk.
Nyilvánvaló azonban, hogy az infláció ütemét lassítani kell, mert ahogy a szlovákiai központi bank korábbi elemzéséből kiderült, ha a kormányzati döntések nem érkeznek időben, könnyen 20 százalék fölé is emelkedhet ez a bűvös mutató a jövő évben.
Az optimista forgatókönyvek is 13 százalék körüli pénzromlást vetítenek előre, és valljuk be, ez az ideinél csak kissé magasabb érték is komoly veszélyt jelentene az egész gazdaságra.
Azt már a szlovákiai adatok is mutatják, hogy a nyárt követő első hónapban jelentősen csökkent a hitelek iránti igény, de azért a banki szektornak nem kell aggódnia. Az idei év augusztusáig a tavalyi év ugyanezen időszakához képest három százalékkal nőtt a bankok nyeresége, amely 529 millió eurót jelent.
A hazai elemzésekből az is kitűnik, a növekvő kamatlábak időszaka a pénzintézetek számára vélhetően a korábbinál is kedvezőbb pénzügyi eredményeket hoznak majd, hiszen a szlovák bankszektor bevételeinek nagyobbik hányadát éppen a kamatbevételek jelentik, ezek pedig a folyamatoknak köszönhetően növekedni fognak.
Természetesen az elkövetkező időszak eseményeit nem tudják még a legjobb közgazdászok sem tökéletesen előre jelezni, de az inflációs hatások vélhetően 2-3 éves összehasonlításban is velünk maradnak, ez pedig a kamatlábak magasabb szinten tartását követelik majd meg a bankszektortól.
Sokan feltehetik a kérdést, mégis miért jó a kamatlábak emelése az inflációs időszakban? A válasz, a pénzünk korábbi értékének megőrzéséért, vagyis annak minél kisebb csökkenése, a fogyasztás visszaszorítása érdekében, amely rontja az értékét, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy az inflációt jelenleg az energiaárak emelkedése befolyásolja a leginkább. Ebben a tekintetben pedig a monetáris politika helyett a legfelsőbb politikai szinteknek kell lépni. Ezek a politikai döntések egyelőre késnek, vagy nem olyan hatékonyak, mint azt néhányan szeretnék velünk Brüsszelből elhitetni.
A tény az, hogy az átlagpolgár számára a jelenlegi pénzpiaci helyzet túl sok jó hírrel nem kecsegtet.
Egyrészt hitelhez drágábban juthat az ember, másrészt magas az infláció, harmadrészt éppen a növekvő kamatok miatt az ingatlanárak is vélhetően csökkenni kezdenek. Ez persze akár jó hír is lehetne, de csak akkor, ha vásárolni szeretnénk, mert egy régebbi, drágán fűthető ház eladása most jóval nehezebb lehet, mint korábban.
A piaci érdeklődés ugyanis csökken, az árak ezzel együtt lefelé haladnak, mert kevesen tudnak megfelelő összegű hitelt szerezni a magas kamatok korszakában, eközben pedig az új lakások eladási ára továbbra is magas, mert az építőanyag még mindig drága.
A jelenlegi helyzet csak azok számára kedvez, akik banki megtakarításokkal rendelkeznek,
mert ebben az esetben az elmúlt években tapasztalt nullához közeli kamatlábak 1-2 százalék köré mozdulhatnak el, tehát megtakarításaik legalább nominálisan növekedni fognak, az infláció ütemét elnézve viszont sovány vigasz lesz ez az 1-2 százalék.
A legtöbb pénzpiaci elemzés türelemre és kivárásra int mindenkit, hiszen az orosz–ukrán háború és az azzal összefüggő energiaválság kiszámíthatatlan, és jelentős mértékben befolyásolja majd az elkövetkező időszak pénzpiaci helyzetét is. Rövid távon azonban senki se számítson arra, hogy a hitelek olcsóbbá válnak.
Megjelent a Magyar7 hetilap 44. számában.
