2021. november 2., 18:51

Csapdában az Európai Unió: épp a zöldenergia térnyerése vezet egyre komolyabb földgázfüggőséghez

Toldi Ottó, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője. Szakterülete az energiapolitika és a klímavédelem. Azt mondja, az Európai Unió saját magát sodorta bajba azzal, hogy korán és túl gyorsan erőltette rá a piacra az alternatív energiaforrásokat, ezzel soha nem látott mértékben fokozva a kontinens földgázfüggőségét.

energia megújulás
Fotó: unsplash.com

Hetek óta az Északi Áramlat II át nem adása körüli földgázvitától hangos a sajtó. Valóban előfordulhat, hogy nem lesz elég földgáz a télen?

Azt hiszem érdemes először áttekintenünk az EU-s földgázellátás helyzetét. Az Uniós gázszükséglet mintegy 40%-a az elmúlt években is Oroszországból érkezett – különféle vezetékeken keresztül. A fő vonal az Ukrajnán keresztül haladó Testvériség-rendszer volt.

Ez az a vezeték, amelyen most leállították a szállítást az oroszok?

Igen, de fontos kiemelni, hogy ezt nem egyetlen csőszárként kell elképzelni, ez egy egész rendszer, párhuzamos és elágazó vezetékkel. A körülbelül 200 milliárd köbméteres orosz földgázexport fele jött keresztül ezen a rendszeren. Jól szemlélteti az Északi Áramlat 2 jelentőségét, hogy az előreláthatóan 55 milliárd köbméter földgázt lesz képes az EU-ba juttatni évente. Egy másik, kevesebb emlegetett vezeték a Yamal, amely Lengyelországon keresztül éri el Európát – ez az orosz export 30%-át bonyolítja. A maradékot más, kisebb jelentőségű vezetékeken jön. A Yamal leállításáról épp a napokban jött a hír, az oroszok már reagáltak is arra, hogy Lengyelország bejelentette, segítene Ukrajnának a földgázhiány megoldásában. A lengyelek hagyományosan nincsenek jóban az oroszokkal, így most Varsó is nehéz helyzetbe került és tovább növekszik a gázhiány az európai piacon.

Félreértés azt hinni, hogy Kijevet meglepetésként érte volna a Testvériség elzárása, készültek ők erre, keresték az alternatívákat. Nem véletlenül tárgyaltak a lengyelekkel, sőt, a vezeték magyarországi szakaszát is kipróbálták már fordított üzemmódban.

Toldi Ottó
Fotó:  Hír TV repro

Ezek szerint a kontinens, illetve az Európai Unió valóban függ az orosz földgáztól?

Igen, de hiba lenne emiatt lemondani a Gazprommal kötött hosszútávú szerződésekről. Épp a mostanihoz hasonló drámai helyzeteket lehetne megelőzni azzal, hogy tíz-, tizenötéves szerződéseket kötnek az európai államok a beszállítókkal. Nem értek egyet azzal, hogy az Uniós vezetők a hosszútávú szerződésekben látják a függés okozóit. Épp ellenkezőleg, ezek szavatolják az ellátás folyamatosságát, az energiabiztonságot. Lehet persze piaci alapon, rövidtávú üzleteket kötni, olcsóbban gázt vásárolni, de az ellátásbiztonság csak fontosabb, mint a pillanatnyi haszon! Soha nem fordult elő, hogy a Gazprom ne teljesítette volna az írott szerződéseket, most is teljesítik, Testvériség nélkül is.

A Testvériség leállításában csak orosz geostratégiai érdekek játszottak szerepet?

Nyilván nem tudunk Vlagyimir Putyin fejével gondolkodni, de az biztos, hogy az ukránok rettentő rosszul menedzselték a vezetéket. Gyakorlatilag minimális összeget forgattak vissza a fenntartásába, nem foglalkoztak az infrastruktúrával, csak elnyelték a hasznot. Ellátásbiztonsági szempontból ez óriási probléma, azt gondolom, minden saját érdekeit szem előtt tartó, épeszű ország ezt tette volna az oroszok helyében.

Azt jól értem, hogy nem kapacitáshiány okozza a mostani válságot? Kevesebb gáz jön egyáltalán az Unióba, azzal, hogy leáll a Testvériség?

Teljesen aktuális, napi adatok nem állnak rendelkezésre. Az biztos, hogy a Gazprom még növelte is az európai szállításait, szerződésen felüli mennyiséget szállítanak, nem kapacitásgond van, a Gazprom összes európai gáztartályát feltöltik a következő hetekben. Hogy valami konkrétumot is mondjak, a legfrissebb adatsor az 2021. első hét hónapjára vonatkozik. Tizenöt százalékkal nőtt az EU-ba exportált orosz gáz mennyisége, egy másik kimutatásból pedig kiderül, hogy a német földgázimport 31%-kal nőtt január és szeptember között. Ilyen mozaikokból lehet összerakni a valódi képet. Nem az a fő probléma, hogy az orosz szállítás akadozik vagy fluktuál, hanem az, hogy a kontinens kiesett a cseppfolyósított földgáz vásárlásáért folyó versenyből.

Mi köze az LNG-nek ahhoz, hogy az EU-ban elszálltak az energiaárak?

Az Egyesült Államok LNG-kitermelése is megszenvedte a COVID-ot, csökkent az amerikai export is. A szabad kapacitásokat a sokkal nagyobb likviditású, gyorsabban reagáló ázsiai piacok happolták el az Uniós országok elől. Európa légüres térbe került. Az LNG felhasználásának aránya az EU-ban 15-20% körül van, nem sok, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a szabad LNG-kapacitás hatással van a hagyományos földgáz árára is. Ha nincs LNG, ennek is magasabb lesz az ára, s most van egy várakozás, hogy nem is lesz. Ez az egyik közvetlen oka annak, hogy kilőtt a földgáz ára.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy nem csak kocsmák és éttermek zártak be a járvány miatt, a földgázkitermelők és importőrök is megszenvedték.

Visszaesett az energiafelhasználás, visszaesett az import, a kisebb vállalatok pedig bedőltek. Erről keveset beszéltek a járvány alatt, nem akartak pánikot kelteni, de kialakult egy túltermelési válság is. Az energiakereskedők veszteségeket könyveltek el, emiatt a termelők is nagy bajba kerültek, így nem sokon múlott, hogy nem kellett leállítani néhány nagy erőművet.

Aztán jött a visszapattanás.

Bizony, hirtelen megugrott az energiaigény, ahogy az imént mondtam, Ázsia elszívta az LNG-t, tárolókapacitás nem volt, a piac törvényei alapján természetes, hogy elszálltak az árak. Az oroszoknál nem változott semmi, hisz nőtt az Európába irányított exportjuk is, csak most mindenki Moszkvára mutogat, részben a Putyin-ellenes EU-s narratíva miatt.

Nincs menekülőútvonal? Az európai vezetők csak gondoltak arra, hogy ilyesmi bekövetkezhet.

Lenne, például azzal, hogy a készenlétben tartott szénerőművek közül beindítanak néhányat, ne a drága földgázból kelljen még drágább elektromos áramot termelni. Csakhogy az Unió méregzöld színbe öltözött, zajlik a Coal exit, sorra zárnak be a szénbányák és erőművek, jön a karbonadó, 8 tagállamban már zajlik az atomstop. Nincs hová menekülni!

Hiszen vannak megújuló energiaforrásaink is!

Igen, de ellátásbiztonsági szempontból sem a szél-, sem a napenergia nem tud a hagyományos erőművek helyére lépni. Gondoljunk csak bele, a rendszert irányító szakembernek pontosan tudnia kell, holnap mennyi energiát képes termelni. Egy klasszikus erőműnél tudja is, de mi van, ha másnap nem fúj a szél?! Máris sérül a legfontosabb, az ellátásbiztonság! Egyszerű matek, egy év 8760 órából áll. Magyarországon a napenergia elméleti hasznosítási maximuma kétezer óra, gyakorlatban inkább 1600, a szélerőműveknél ez 2400 óra. A hagyományos erőművekre tehát még mindig óriási szükség van, még nem tartunk ott, hogy zöldenergiával ezeket pótolni lehessen. Kiegészítésre jó, helyettesítésre nem. A legtöbb modell szerint 2040-re, 2045-re fordulhat meg ez a tendencia, de addig mit csinálunk?! Gyertyával fogunk világítani? Nem, addig marad a földgáz.

Ha nem is egyszerű, de egy logikai láncra felfűzhető gondolatsort vázolt az imént. Adja magát a kérdés, az EU vezetői miért nem így gondolkodnak?

Ursula von der Leyen pár hete azt nyilatkozta, ebből a földgázválságból csak a további zöldítés jelent kiutat.

Közben éppen a zöldítés a motorja a földgázfüggőségünk emelkedésének, hiszen jelenleg csak a rugalmasan működtethető földgáz-tüzelésű erőművekkel lehet kiegyensúlyozni az időjárásfüggő megújulók egyenetlen termelését.

Az elmúlt években a földgáz energiatermelésben való részesedése nagyobbat nőtt, mint a megújuló energiaforrásoké, hiszen az ellátásbiztonságot szavatolni kell. A zöldenergia erre nem képes, így azzal, hogy az atom- és szénerőművek kiesnek, földgázerőművekkel kell biztosítani a folyamatos ellátást. Hogy az eredeti kérdésedre is válaszoljak, maradva a villamosenergiánál, Németországnak van elég pénze arra, hogy dupla akkora villamosenergia termelő szektort tartsanak fenn, mint amekkorára amúgy szükségük lenne. Képesek a hagyományos energiahordozókkal is szavatolni a szükséges villamosenergia-termelést, meg szél- és napenergiával is, ráadásul a német lakosság ki is tudja fizetni az ebből adódó rendkívül magas energiaárakat. A németeken kívül ezt nem sokan tudják megcsinálni Európában. Akinek lenne is pénze, például az osztrákok vagy a hollandok, úgy hatalmas klímabajnokok, hogy közben 1990 óta egyetlen százalékkal sem csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását. Hollandia tele van szélkerekekkel, termelik a zöldenergiát, csak közben az ellátásbiztonság miatt folyamatosan emelkedik a földgáz-felhasználásuk is.

Az elektromos áram árának emelkedése is a földgázárak elszállásának köszönhető?

Részben. Erről kevesebbet beszélünk, de nem csak a földgáz, hanem a szén ára is óriásit emelkedett az elmúlt hónapokban, háromszorosára nőtt. Egyrészt a COVID utáni ázsiai szénigény-növekedés, másrészt az amerikai hurrikánszezon miatt akadoznak a szállítások.

Európa ugyanis elsősorban az USA-ból importált olcsó és jóminőségű szenet használja.

A cseheken és a lengyeleken kívül szinte egész Európa importszenet használ, Németország is. Magyarországon az egyetlen megmaradt szén-tüzelésű erőmű, a Mátrai Erőmű hazai lignitet használ, aminek az ára független a világpiaci ár ingadozásától, miként a Paksi Atomerőmű által termelt áram ára is, hiszen Pakson két évre elegendő fűtőanyag van betárolva az erőmű területén.  A magyar villamosenergia szektor tehát emiatt kevésbé sérülékeny, és ugyanez igaz a gáz szektorra is annak a ellenére, hogy a fogyasztásunk 80%-át importáljuk. Nemrég került megkötésre egy 15 éves orosz gázvásárlási szerződés és európai szinten is jelentősek a gáztárolási kapacitásaink.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!