Bulgária után nálunk a legalacsonyabb az életszínvonal az Unióban

Az Eurostat európai statisztikai hivatal legújabb adatai Szlovákiát az uniós országok listájának végére helyezték. Nálunk már csak a bolgárok rosszabbak. A rangsort az európai statisztikai hivatal az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson kifejezett bruttó hazai termék (GDP) alapján állította össze. Mivel az árak minden országban eltérőek, ez a mutató egyesíti az összes különbséget, és megmutatja, hogyan alakul az életszínvonal Szlovákiában a többi országhoz képest. Egyébként azokban az országokban, ahol magasabbak az árak, magasabb lenne a GDP és fejlettebbnek tűnnének, írja a pravda.sk portál.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy Csehország az elmúlt években jelentősen eltávolodott tőlünk.

2015-ben még az uniós országok életszínvonalának 79 százalékán álltunk, Csehország pedig 89 százalékon. Ám a legfrissebb tavalyi adatok szerint a csehek már elérték a 91 százalékos szintet, mi pedig 67 százalékra estünk vissza. Ráadásul 2018-ban Magyarország, és a lengyelek is megelőztek bennünket, így ma náluk is magasabb az életszínvonal, miközben sok éven át Szlovákiának ment jobban a szekér.

Az új Eurostat-adatokra a pénzügyminisztérium Pénzügyi Politikai Intézetének (IFP) közgazdászai is reagáltak.

Rámutattak, hogy az uniós statisztikai hivatal számításaikban hibák vannak,

amelyeket, ha eltávolítanak, Szlovákiában jobb lesz az életszínvonal, mint a lengyeleknél, a magyaroknál, a horvátoknál vagy a bolgároknál, és nem az utolsó előtti helyen végzünk az Unión belül.

Ám a módszertani hiányosságok kiküszöbölése után is van itt egy kulcsüzenet: Szlovákia 2020 óta nem zárkózik fel életszínvonalban a fejlett európai országokhoz.

Az Eurostat azonban saját elvei szerint csak három évre visszamenőleg, 2016-ig végezte el a módszertani változtatást” – magyarázzák az Pénzügyi Politikai Intézet közgazdászai, Branislav Žúdel és Daniel Dujava.

Ezért alakult ki az a benyomás, hogy 2015 óta a szlovákiai polgárok jelentősen elszegényedtek.

Ez azonban nem igaz. Csak korábban papíron gazdagabbnak tűntünk, mint a valóságban. „Ez azt jelenti, hogy a módszertani változás előtt soha nem voltunk olyan gazdagok, mint amennyit az adatok jeleztek” – teszik hozzá a gazdasági szakemberek.

„A fő következtetés tehát az, hogy 2005 és 2019 között valójában lassabban zárkóztunk fel, mint azt akkor gondoltuk. Valószínűleg nem volt olyan fürge az a tátrai tigris, mint amennyire büszkék voltunk rá” – mondja Martin Šuster, a Költségvetési Felelősségi Tanács tagja.

A másik ok, amiért Szlovákia lassul a fejlett országokhoz való felzárkózásban, az export és import szerkezete. Drága árukat importálunk, például olyanokat, mint a gáz vagy az olaj. Ellenkezőleg, olcsóbb árukat és szolgáltatásokat exportálunk. Mindez azt jelenti, hogy az életszínvonalunk csökken.

– magyarázzák a lemaradás okait a közgazdászok.

„Egyszerűen fogalmazva, az általunk exportált dolgok – például az autók – évről évre olcsóbbak, míg az általunk importált dolgok – például az olaj – évről évre drágábbak. Tehát még ha ugyanannyi darabot vagy hordót gyártunk és importálunk is, ez jövőre nem lesz elég” – mondja Šuster.

– mondja Michal Lehuta, az Általános Hitelbank közgazdásza. Az Eurostat a szlovákiai lakásárakat is felülértékelte. Ezek alapján a lakhatás nálunk több mint kétszer olyan drága, mint Lengyelországban, közel kétszer drágább, mint Magyarországon, és csaknem a felével drágább, mint Csehországban. Ugyanakkor a lakók többsége saját otthonában él, amiért nem fizet bérleti díjat, vagy ha igen, akkor jelzálogkölcsönt – magyarázza Lehuta.

Annak ellenére, hogy a Pravda által megkérdezett közgazdászok egyetértenek az Pénzügyi Intézet elemzőivel, abban mindannyian megegyeztek, hogy a szlovák gazdaság helyzete nem jó. „Az uniós tagországos gazdasági szintjéről szóló jelenlegi Eurostat-adatai azt a benyomást kelthetik, hogy egyre jelentősebb gazdaságunk lemaradása az Unió átlagos gazdasági szintjétől. Ez úgy hangzik, mint a stratégiai céljaink teljesítésének teljes kudarca.

– mondja Karol Morvay közgazdász, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságpolitikai Tanszékének munkatársa az Eurostat új adatairól.

„Még ha eltekintünk is a problémás paritástól, Szlovákia eredményei akkor sem hízelgőek. Az uniós átlagtól való lemaradás ugyan nem mélyül, de még mindig nem zárkózunk fel az uniós szinthez. Gazdaságunk lépést vesztett, akárhogyan is mérjük a gazdasági szintet.

– mutatott rá Morvay.

A gazdasági szakemberek szerint azonban a numerikus számításoknál nem a módszertanra és a részletekre kell koncentrálni, hanem a probléma lényegére. Ez pedig gazdaságunk kondíciója és teljesítménye. „A második fő következtetés, ami ezekből az adatokból levonható – függetlenül attól, hogy néhány százalékponttal magasabban vagyunk-e vagy sem –, hogy legalább 2016 óta, de valószínűleg már 2009 óta megszűnt a felzárkózás a fejlett európai országokhoz.

Arról nem sok értelme van beszélni, hogy más módszertannal pár százalékponttal magasabbak lehetnénk az összehasonlításban, vagy hogy Portugália, Magyarország, illetve Görögország mögött vagyunk-e vagy előtt.

– hangsúlyozta Šuster a legfőbb problémát hozzátéve, hogy valamit tenni kell a gyorsabb növekedés érdekében. „Különben újabb tíz év múlva 20 százalékponttal maradunk le a ma még hozzánk hasonló szinten lévő országoktól.”