Boltban, bevásárlóközpontokban vagy online?
A világjárvány és az ebből fakadó korlátozások, továbbá az óvintézkedések miatt nagymértékben megváltozott az életvitelünk. Ugyancsak módosultak vásárlási szokásaink is, ami nemcsak térségünkben figyelhető meg, ez ma már világjelenség. Ezt igazolják a neves ügynökségek legfrissebb felmérései.
A világjárványra adott reakciókban az Ernst & Young négy új fogyasztói szegmens kialakulását azonosította: a „Vágd vissza” (27,3%) csoport tagjai jelentősen visszafogják a kiadásokat. A „Légy nyugodt és folytasd” (26,2%) réteg ugyanúgy költekezik, mint a járvány előtt, a „Takarékoskodj és tartalékolj” (35,1%) fogyasztók a legpesszimistábbak a jövőt illetően és a „Hibernálj és költs” (11,4%) szegmens többet költ (akár élelmiszerre is), mint korábban.
Az Ipsos kutatásában a válaszadók 31%-a otthonról is dolgozik, a home office munka alkalmazása a középső és a felsőfokú végzettségűeknél nagyobb arányú. A megkérdezettek 26%-a többet költ, mint a járvány előtt. McKinsey 42 országra kiterjedő vizsgálata alapján feltételezi, hogy a nagyobb bevásárlóközpontokban történő vásárlás egyértelműen visszaszorul a járvány után, míg a házhoz rendelés aránya megnő.
Annak ellenére, hogy a PwC felmérésében a legtöbben még a bolti vásárlást választják, a fogyasztók több mint egyharmada már online vásárol. Közülük 86% gondolja úgy, hogy a korlátozó rendelkezések megszűnése után is megtartja ezt a szokását.
Doktoranduszi munkámhoz, saját kutatásaim részeként kérdőíves felmérést végeztem a pozsonyi, a dunaszerdahelyi, a komáromi régióban, valamint Győr-Moson-Sopron megyében a pandémia második hulláma idején. 558 fős mintával dolgoztam, ebből a szlovákiai válaszadók kétharmados többségben voltak, és több mint a fele magyar nemzetiségű volt.
A felmérésben nagyobb arányban vettek részt a nők (62,6%), értelemszerűen a férfi válaszadók aránya 37,4 százalék volt. Az X (1965–1979 születésű) és az Y (1980–1994) generáció volt a meghatározó a mintában, ők 33,3 százalékot tettek ki. Ezt követte a második legnépesebb, a Baby Boom (1946–1964) korcsoport. A családi állapot tekintetében a házastársi, élettársi kapcsolat 54,7 százalékban volt domináns.
A válaszadók több mint a fele egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezett, egyharmada pedig érettségizett.
A felmérésben részt vevők több mint a fele 200 és 500 euró közötti összeget költ havonta élelmiszerre.
A magyar válaszadók (beleértve a szlovákiai magyar nemzetiségűeket is) jóval nagyobb arányban jelölték meg, hogy inkább boltban, bevásárlóközpontban vásárolnak élelmiszert és nem az interneten. A szlovákok nem határolódtak el ennyire az élelmiszerek online vásárlásától. Érdekes az is, hogy a magyar válaszadók, valamint a nyugdíjasok számára a bolti vásárlás az otthonon kívüli közösségi élményt is jelenti.
A férfiak az élelmiszerek kategóriájában is jóval nagyobb arányban vásárolják meg azt, ami tetszik nekik, mint a nők. Például az impozáns csomagolást, vagy a trendi megnevezést említették meghatározónak válaszaikban. A nők viszont elsősorban a család számára történő élelmiszer beszerzését jelölték meg vásárlási okként.
A vásárlói típusokat tekintve a vírushelyzet előtt inkább kényelmes, az egészséges termékekre fókuszáló vásárlóként jellemezték magukat a megkérdezettek, a vírushelyzetet követően viszont elsősorban gyorsvásárlónak tartják magukat, majd az árra figyelő vásárlónak.
Kicsit talán meglepő, hogy a korábbi, egészséges termékre való fókuszálás némileg vesztett jelentőségéből.
Felmérésünkből az is kiderült, hogy elsősorban a magyarországi megkérdezettek továbbra is a bolti vásárlást preferálják. (Jegyezzük meg, hogy Magyarországon már 2018-ban az internetező lakosság 86%-a rendszeresen figyelemmel követte a közösségi hálókat. Ez egyharmaddal több, mint az EU átlaga. Az internetes vásárlásban a V4-ek között Csehország és Szlovákia áll a rangsor élén, míg Magyarország csak a negyedik helyen található.)
A megkérdezettek nagyjából egynegyede kevesebbszer vásárol, mint a járvány előtt, ám minden alkalommal jóval nagyobb tételt vesz.
Így aztán otthon jelentős élelmiszer-tartalékkal rendelkezik. Ez a jelenség egyébként a járvány első fázisában volt leginkább jellemző. 12% választja a hibrid megoldást, tehát a bolti vásárlás mellett már online is rendel élelmiszert, míg a megkérdezettek 9,4%-a állt rá teljesen az élelmiszerek online vásárlására. A válaszadók 8,5%-a átadta a vásárlási feladatokat valamelyik családtagjának.
A járvány kitörése óta az is megfigyelhető, hogy egy családból már csak egy személy jár az üzletközpontokba élelmiszerekért.
– Csaknem naponta megyek boltba, csak így tudom megvenni legjobb áron az élelmiszert – magyarázza egy negyven feletti asszony a Komáromi járásból, majd hozzáteszi, hogy előtte mindig áttanulmányozza a szórólapokat, hogy melyik termék hol a legolcsóbb. – A múltkor elvitték az orrom elől az akciós magas zsírtartalmú tartós tejet, pedig ebből akár egy kartonnal is vettem volna – jegyezte meg, majd azzal folytatta, hogy nem fél a vírustól.
– Ugyan már, én aztán nem, és nem is fogok soha élelmiszert online vásárolni! Én szeretem megnézni, megszagolni, megválogatni a gyümölcsöt meg a zöldséget. De a húst is én akarom kiválasztani a pultról! Fontos, hogy lássam, mit veszek, és ha tudni akarja, be vagyok oltva – tiltakozik egy nyugdíjas férfi Somorjáról.
– Igen, sokszor az interneten rendelem az élelmiszert is. Egyrészt odafigyelek az egészséges táplálkozásra, mindig megnézem az összetevőket, de többfajta bioterméket is szoktam innen rendelni – mondja egy harminc év körüli családanya Pozsonyból, akinek két kisgyermeke van. Szerinte ugyanis ezzel időt spórol, bárhol beüti az okostelefonon keresztül a megrendelőt és már szállítják is, nem kell sehova sem mennie.
– Van sok zöldséget, gyümölcsöt, házi tojást árusító ismerősöm a közösségi hálón, tőlük rendeljük a friss szezonárut, a szomszéd faluban meg van mézzel, hústermékkel foglalkozó kistermelő, bennük megbízom. A többit meg egyszer egy héten nagy tételben megvesszük a hipermarketben, a vírus miatt többször nem nagyon megyünk oda – foglalja össze vásárlási szokásait egy ötven körüli családapa Dunaszerdahelyről.
Falussy Péter, a Falussy Zöldségtermelő vállalkozás, a zöldségházhozszállítás.hu alapítója Győr-Moson-Sopron megyében él.
– A járvány idején kezdtem a vállalkozásomat. Azelőtt is volt háztáji gyümölcsösöm és zöldséges veteményesem. Ami megtermett, abból vittem kollégáimnak. Mindig nagy sikerem volt, sokan dicsérték a gyümölcseim ízét, zamatát. Ilyeneket a boltban vagy a bevásárlóközpontokban nem találunk. Újságíróként dolgoztam egy városi lapnál, mindig volt fontosabb teendő, mint kipróbálni a gyümölcs és zöldség árusítását fő foglalkozásként. Azt gondolom, hogy ennek most jött el az ideje.
A járvány hatására új piaci felosztás érezhető. Az importáru is kevesebb, a távolságtartás miatt az emberek valamivel kevesebbet járnak boltba. Én erre építek! Friss, szezonális termékeket szállítok tavasztól késő őszig.
A vállalkozó arra számít, hogy a járvány után is megmarad ez a kényelmi faktor, és a tapasztalata is az, hogy szeretik az emberek, ha házhoz viszik a dolgokat. Persze nagyon fontos a jó kommunikáció!
– Nálam szezon elején, május kezdetén szerződnek a vevők, előre kell tudnom, mennyi lesz a rendelés, hogy összeszedjem a megfelelő termelői csapatot. 4 kg gyümölcs-zöldség az ígéretem ládánként májustól egészen október végéig. Amit kiszállítok, előre kifizeti a vevő. Van lehetőség heti, kétheti, havi rendelésre, de ezt előre meg kell határozni. Faládákban szállítom az idényzöldséget és gyümölcsöt, ez tavasszal picit kevesebb, de nyár végén lehet akár 7 kg is ládánként. Ami még érdekesebbé teszi az egészet, hogy előre nem lehet tudni pontosan, mi lesz a ládában. Viszont minden hét elején e-mailt küldök a vevőimnek, hogy várhatóan mi lesz a heti láda tartalma, és honnan származik a termék. Próbálom lefotózni, kicsit bemutatni a termelőket, hiszen ők az érték. Tehát a menet: csütörtökön beérkezik hozzám az áru, péntek reggel már szállítom is. Az én üzletem az online kapcsolatra épül, ha úgy kívánják, odateszem a küszöbhöz a ládát, találkozni sem kell velem. Jómagam kertészkedem is, a paradicsomot, cukkinit, tökféléket saját magam termelem, a társam pedig a paprikát, tehát a gyümölcs- és zöldségszállítmány egy részét saját magunk termeljük. Bővült már a repertoárunk – van már házi tojás is, hústermék, meg mézfajták. Még ha ezt a csodás illatot is ki tudnám szállítani valahogy, amit reggel érzek, amikor beülök az autóba a sok-sok láda gyümölcshöz és zöldséghez, az embernek a kedve is megváltozik ekkor!
Az embereknek figyelniük kellene a megfelelő minőségű élelmiszerekre, hiszen az egészségük megőrzése nagyban függ attól, hogy mit esznek. Már Szlovákiában is tapasztalunk változást, a vevők keresik a jó minőségű, megfizethető házi termékeket, vallja az ógyallai Kaján József, a Mangalicafarma tulajdonosa.
– Ez nem nagyüzemi termelés, ahol szalagmunka zajlik, kamionokkal szállítják a vágóhídra az elcsigázott állatokat. Mi mangalicából készült hústermékeket gyártunk, de nem szállítunk hipermarketekbe. Természetesen a háztáji termékek valamivel drágábbak, hiszen kicsiben történik a gyártás, de a tápértékük is sokkal nagyobb.
Van például olyan sonkánk, amelyet 6 hónapig érlelünk. Hát, ha ezt felvágják, nem olyan „gumis”, mint a gyors, nagyipari termelésből származó sonkának nevezett áru. Van úgy, hogy nem győzzük a gyártást, például most a mangalicakolbászból sok a megrendelésünk. Szeretnénk, ha megmaradna termékeink háztáji jellege. Kaján József Pozsonyba is szállít, piacra is jár, de van webshopja is. Mint mondja, rengeteg munka volt ide mindent feltölteni, s mivel még nem igazán győzik a kereskedésnek ezt a részét, egyelőre nem is propagálják nagyon.
A kérdőíves válaszok, valamint a személyes beszélgetések alapján megállapíthatjuk, hogy valószínűleg azok a vállalatok és vállalkozások jutnak, vagy jutottak előnyhöz, amelyek elnyerik a fogyasztók bizalmát, nem sajnálják a zökkenőmentes vásárlási élmény eléréséhez szükséges befektetést, illetve prioritásként kezelik a fogyasztók egészségét, biztonságát és az árpolitikát is megfelelően menedzselik. A hagyományos boltba járás velünk marad továbbra is. Csak kérdés, hogy milyen mértékben.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/41. számában.
