Biztató negyedéves GDP adatok - van, aki már elérte a válság előtti szintet
Jó hírekre ébredhettünk a mai nap folyamán, hiszen a statisztikai hivatalok előrukkoltak a második negyedéves GDP becsült adataival, és mindezek azt igazolták, amire már ez elmúlt hetekben számolhattunk, hogy a gazdaság lassan tényleg visszatér a koronavírus-járvány előtti értékekhez. Úgy néz ki, Szlovákia lassan eléri a járvány előtti szintet, Magyarországon pedig kis mértékben már meg is haladta azt.
Látványos adatokat produkált a GDP a második negyedévben, főleg, ha az előző év negyedévéhez hasonlítjuk, ahhoz az időszakhoz, amikor a koronavírus a legnagyobb visszaesést okozta.
Magyarországon a nyers adatok alapján az előző év azonos időszakához 17,9 százalékkal ugrott a GDP a második negyedévben, ami a szakértők becsléseit is meghaladta pár tized százalékponttal.
Szlovákia állandó árakon 9,6%-os, folyó árakon 11,8 %-os éves fellendülést tudott felmutatni.
Ez teljesen visszatükrözi a tavaly év eleji változásokat, azaz 2020 első két negyedévében miként is alakult az egyes országokban a GDP. Azaz kinek milyen bázisához hasonlítják a jelenlegi adatait. Akkor is volt eltérés, hiszen Szlovákia a 2020-as év 2. negyedévében „csak” 10,9 százalék alatti visszaesést produkált éves viszonyításban, míg Magyarország 13,3%-ot. Ahogy akkor is felhívtuk a figyelmet, ez sem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság válságérzékenyebb lett volna, mert Szlovákia már a tavalyi első negyedévben is 3,5 százalékos mínuszt produkált, míg Magyarország a tavalyi első negyedévben nőni tudott.
Mindenesetre levonható, hogy mindkét ország gazdasága közel került a 2019-es szinthez.
Magyarország gazdasági teljesítménye 0,7 százalékponttal haladja meg az utolsó, válság előtti negyedév teljesítményét, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság fél évvel korábban érte el válság előtti szintjét, mint ahogyan azt a nemzetközi elemzőházak előrejelezték, és másfél évvel korábban, mint ahogyan a világgazdaság magára fog találni.
Szlovák GDP viszont még pár tizednyi százalékponttal elmarad a válság előtti szinttől,
ami annak is betudható, hogy valamivel lassabban jött a magyarokéhoz képest a korlátozások feloldása, illetve a turizmus körüli fejlemények. Hiszen Magyarország gazdaságához nagyobb arányban járul hozzá a turizmus, ezért is lehetett nagyobb a visszaesés, és a korlátozások feloldása is a gyors átoltottság miatt gyorsabb volt, míg Szlovákia lényegében nem engedi be a külföldi turisták jó részét.
Érdekes a negyedéves összehasonlítást is szemügyre vennünk, mivel az idei első negyedévben az ipar és az építőipar már szinte teljes gázon teljesített.
Az előző negyedévhez képest Magyarország gazdasága 2,7 százalékkal, Szlovákia gazdasága pedig 2 százalékkal bővült.
A Szlovák Statisztikai Hivatal most tette közzé a foglalkoztatottsági adatokat is, miszerint
az idei második negyedévben 2,37 millió foglalkoztatott volt Szlovákiában, ami a tavalyi második negyedévhez képest 0,4 százalékkal, és a válság előtti időszakhoz képest majdnem két százalékkal kisebb érték.
Viszont az idei első negyedévhez képest egy százalékkal magasabb a foglalkoztatás, ami bizakodásra adhat okot.
Magyarországon a foglalkoztatási ráta 2021 júniusában 74,1 százalékra nőtt, ami jócskán meghaladja a tavaly februári 72,6 százalékot.
Ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaságban komolyabb átrendezések folyhatnak, mint a szlovákban, és gyorsabb is a visszapattanás, mert szinte azonnal felszívta a szabad munkaerőt a gazdaság.
Persze ezek is csak adatok, hogy mennyire lesz pozitív a fordulat azt az elkövetkező időszak fogja megmutatni. Jelenleg a gazdaságpolitika formálói bizakodhatnak, hogy a válságkezelésük nem csak hazai tekintetben, de régiós és EU-s szinten is versenyképes volt.
Ha a szlovák és a magyar gazdaságmentést hasonlítjuk össze, akkor a legnagyobb különbség a hozzáállásban mutatkozik.
Leegyszerűsítve a szlovák gazdaságpolitika a kapacitások megtartására, míg a magyar a kapacitások bővítésére, az új beruházásokra koncentrált.
A beruházások terén komoly különbség alakult ki a két ország között a beruházásösztönzőknek, vagy a hitelprogramoknak köszönhetően.
A magyar gazdaságba 2020-ban 40 százalékkal több külföldi tőke érkezett, mit 2019-ben, a szlovákba 82 százalékkal kevesebb.
És ugyanez meglátszik a bruttó-állóeszköz beruházásokon, amit Magyarország a GDP 27 százalékán tudott fenntartani, ami 5 százalékponttal magasabb, mint az EU-s átlag.
Hogy mindennek mennyire lesz látszatja, mennyi sikert hoz, mennyire költötték el értelmesen a forrásokat, azt az elkövetkező időszak fogja megmutatni.
