Bemutatták a nyugdíjreform következő részét - takarékoskodásra buzdítanak a 3. pillérben
A munka- szociális és családügyi minisztérium bemutatta a nyugdíjreformot érintő következő javaslatát, amelyet ma bocsátanak ágazatközi egyeztetésre. A javaslattal a 3. pillér nyugdíjmegtakarításat szeretnék bővíteni. Milan Krajniak miniszter szerint a javaslat több kedvezményt biztosít a munkavállalók és a munkáltatók részére.
A nyugdíjtakarékossági rendszer 3. pillére önkéntes, amelyet eddig erre szakosodott nyugdíjkezelők működtettek. Eddig ezt a takarékoskodást négy szervezet végezhette. A javaslat szerint ezek körét kiterjesztenék a 2. pillérben működő szervezetekre, illetve a bankokra, biztosítókra, amennyiben biztonságosan tudnák a megtakarításokat kezelni.
A 3. pillér a kockázatos munkát vállalók részére volt kötelező, a többi alkalmazott önkéntesen kezdhette meg a takarékoskodást. A gyakorlat szerint az egyén 3. pilléres nyugdíjszámlájára mind a munkavállaló, mind a munkaadó fizethetett.
A miniszter a Csehországi gyakorlatból indult ki, ahol 30 eurót a dolgozó és 40 eurót a munkáltató fizet. Szlovákiában 20 eurós befizetést javasol a dolgozóknak amihez hozzámenne 30 euró a munkáltatótól.
Mindehhez spórolási bónuszt is kötnének,
a dolgozó évi 120 eurós befizetésénél 60 eurós lenne a bónusz, évi 240 eurós befizetésnél 80 eurós bónusz, illetve 300 euró feletti befizetésnél 100 euróa emelkedne a bónusz.
Mind a munkavállalók és azok is, akik nem minősülnek munkavállalónak beléphetnének a rendszerbe.
A megtakarított összeget a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a korkedvezményes nyugdíjba lépéskor vehetnék fel. Vagy egyben, vagy programozottan, részletekben.
Az egyik megoldás, hogy a részleteket tíz éves időszakra osztanák fel. Itt fenntartanák azt a lehetőséget, hogy amennyiben a nyugdíjra jogosult előbb elhalálozna, akkor a maradványösszeg az örökség részét képezné.
Lehetőség lesz a nyugdíjas élete végéig szóló fizetésre, ekkor kisebb volna az összeg, és a maradvány már nem képezné az örökség tárgyát.
Lenne lehetőség előzetes egyszeri kivételre is akkor, ha a megtakarított összeg nem éri el az átlagjövedelem 4 szeresét. Illetve ki lehet venni akkor is, ha bizonyítottan a takarékoskodó valamilyen szociális vagy egészségügyi krízishelyzetbe került.
A javaslat módosításai mind az új és mind az eddigi takarékoskodókra vonatkozhat a szerződés módosítása nélkül. Két példát is bemutattak.
Az egyik esetében a frissen munkába állt alkalmazott a nyugdíjkorhatárig folytatja a takarékoskodást. Amennyiben 20 eurót spórolna havonta, amihez a munkavállaló további 30 eurót hozzáfizet, akkor évente megkapná a 80 eurós takarékoskodási bónuszt.
Negyven év alatt 113 ezer euró gyűlne össze a számláján, amit kivehetne tíz éves ciklusban havi 944 eurónként, vagy az élete végéig járna neki 416 euró.
A másik példa szerint, akinek már van a számláján 5 ezer euró spórolás, és még 15 ávig havi 20+30 euróval spórolna, annak 10 évig havi 249 euró vagy a haláláig 110 euró járna.
Krajniak szerint ezzel közelítene a rendszer az egységes páneurópai nyugdíjrendszerhez.
A szociális miniszter elmondta, hogy a pénzügyminisztériummal egyeztettek, és nem kellene külön törvénymódosítás végrehajtani a szolgáltatók körének szélesítéséhez. A tárcaközi egyeztetésre, ami pár hetes folyamatként becsüli. Kérdésesnek azt tartja, hogy lesz-e évente forrás a kincstárban a rendszer becsült pár tízmilliós hiányához.
Amennyiben a koalíció elfogadná, akkor törvény 2023 január elsejével léphetne életbe.
