Az MKP javaslata az EU Felújítási Alapjának felhasználásra

A pozsonyi kormány megbízásából a pénzügyi tárca egyik részlege, az ár-érték arány részleg dolgozta ki Modern és Sikeres Szlovákia Reformcsomag néven a tetemes összeg felhasználásának lehetőségeit.

Ebből kellene kialakítani a leghatékonyabb stratégiát, amely három célt követ: a járványt követő gazdasági válság hatásának enyhítését, majd kiküszöbölését, a régi terhek és megoldatlan kötelezettségek megoldását, valamint olyan reformokat és beruházásokat, amelyek a 21. század feltételeinek megfelelően a fejlődés és gyarapodás útjára terelik Szlovákiát.

Az MKP nevében azt javasoljuk, hogy a 104 oldalas Modern és Sikeres Szlovákia Reformcsomagban lefektetett számos részletmegoldás közül ki kellene választani néhány fő stratégiai irányt.

Ha nem így lesz, akkor a mindenből egy keveset elv kerekedik felül, a tetemes források szétaprózódnak és ugyanaz történik majd, mint 2004 óta az EU-alapok felhasználásánál. Rengeteg területen közepes vagy kis előrelépés lesz tapasztalható és a források jelentős része benn ragad a rendszerben, nem kerül felhasználásra. Máig több, mint 7 milliárd € rekedt a rendszerben.

Itt az ideje a mély lélegzetvételnek, a felelősségteljes döntés meghozatalának, amelyhez elegendő forrás rendelhető.

Azt javasoljuk, hogy az EU Felújítási Alapjából elsősorban a régi terheket, megoldatlan célkitűzéseket kellene oldani, elősegítve ezzel az esélyegyenlőséget. Az ország összes települését el kellene látni ivóvízhálózattal és csatornahálózattal, kistérségenként pedig víztisztítóval, ahol mindez hiányzik. Mindez kevesebb, mint 3 milliárd euróba kerülne.

Az autópályák és a gyorsforgalmi utak állapota kiváló, vagy nagyon jó. Viszont

az első osztályú közutak szakaszainak egyharmada válságos állapotban van, míg a megyék hatáskörében levő II. és III. osztályú utak szakaszainak több, mint a fele.

A városok és a falvak hatáskörében levő utakról nem is beszélve. Itt ez az arány megközelítőleg 70 százalékos. Ezen útszakaszok teljes burkolatfelújítása az egész ország területén mintegy 2 milliárd euróba kerülne. Olyan szakaszok is vannak az országban, amelyek felújítása vagy megépítése 50 – 60 éve történt. A vízvezetékek zöme is 50 – 60 éve épült az országban. Nemcsak esélyegyenlőséget teremtenénk szerte az egész országban, lényegesen megjavítanánk milliók életminőségét, rendbe raknánk a múltból örökölt hiányosságokat. Sokkal tisztább környezetben élne mindenki. Legalább a következő 20-30 évre nem lenne gondunk az alapinfrastruktúrával. S hogy eleget tegyünk az EU feltételeinek, integrált rendszerben gondolkodva, mindezzel kedveznénk az iparnak, a vállalkozásoknak, a szolgáltatóknak, a lakásépítésnek, a szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztését is előmozdítanánk. Nem is beszélve az idegenforgalomról. Az alapelvünk az, hogy hiába lesz a fővárosban 21. századi digitális technológia, az ipar egy részében megvalósul az ipari forradalom 4.0, ha az ország másik szegletében tovább mérgezik az emberek a környezetüket, életterüket. Eközben ne feledjük: az ipari forradalom 4.0 következménye a jelentősen megnövekedett munkanélküliség lesz, mivel a gépsorokánál immár csupán robotok fognak „dolgozni”.

Az MKP nevében az EU Felújítási Alapjának fennmaradó részét, mintegy 1 milliárd eurót munkahelyek, a kis- és közepes vállalkozások, valamint a kreatív ipar (kultúra, sport, rendezvényipar) fenntartására szánnánk a járvány idején. Kurzarbeitra, ösztönzésre, motivációra használnánk az eszközöket.

Ha tovább lépünk az EU Felújítási Alapjának keretein, elmozdulunk a teljes fejlesztési összeg, a 25,4 miiliárd € irányába, mindenképpen pótolnunk kell azt, ami a Modern és Sikeres Szlovákia Reformcsomagból hiányzik.

Az a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. E területen megcéloznánk, távlatilag pedig megoldanánk Szlovákia önellátását élelmiszerekből.

Régióink adottságaira építve, jelentősen megnövelnénk a gyümölcs- és zöldségtermesztés ágazaton belüli termelési arányait. Jelentős eszközöket szánnánk a korszerű öntözőrendszerek telepítésére, az öntözővíz biztosítására. Máskülönben a klímaváltozás folyamatában délen fokozatosan eltűnik a mai értelemben vett mezőgazdaság. Jelentős forrásokat biztosítanánk továbbá területrendezésre, a tulajdonjogviszony rendezésére.

A formális oldalon a legfontosabb célkitűzés, hogy a programok irányító hatóságai alaposan könnyítsék meg a pályázás körülményeit, feltételeit. Alaposan csökkentsék le a pályázatok adminisztratív terheit.

Brüsszel nem fog ellenkezni, hiszen a Brüsszelben közvetlenül megpályázható felhívások adminisztratív terhei eddig is jóval kisebbek voltak, mint a Pozsonyban meghirdetett felhívások terhei. Pozsony az elmúlt 16 évben prófétább akart lenni a prófétánál. Így sokak kedvét elvette a pályázástól. Csak a jól informáltak, a beavatottak, a belső körben lévők akartak pályázni. A többiek számára idegtépő volt, rengeteg költséggel, türelemmel, lemondással, tömérdek energia ráfordításával járt.

A gazdaságban továbbra is a munkahelyek és a vállalkozások, gazdaságok fenntartása lesz a legfőbb célunk,

minderre elegendő forrást kell találni a következő hét éves uniós ciklusban, különös tekintettel a járvány további folyamatára, annak gazdaságromboló utóhatásaira.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztését tekintve,

a déli gyorsforgalmi utak, az R2-es és az R7-es, valamint az észak-déli R8-as továbbra is elsőrendű feladat. Emellett a vasutak fejlesztése sem kerülhető el, különösen a déli járásokban, amelyeknél a rendszerváltozást követő 30 évben ez teljesen elmaradt.

Gondolva ezzel a környezetkímélő szállításra. A közép-európai gyorsvasút ne kerülje el Dél-Szlovákiát! Az utaktól független, korszerű kerékpárutak sorát kell megépíteni, behozva ezzel Szlovákia tetemes lemaradását a környező országokkal szemben. Környezetünk megóvása nem tűr halasztást: ésszerűsíteni kell a hulladék-gazdálkodást, megakadályozva a levegő, a vizek és a talajvizek további szennyezését!

Ami a szerkezeti reformokat illeti:

rendkívül magasak Szlovákiában a munka adóterhei. Az MKP az igazságosabb közteherviselés céljából javasolja a közterheket jelentős csökkentését.

Ezzel párhuzamosan nem kerülhető el a vagyon magasabb szintű megadóztatása. A gazdaság felfuttatása nem lesz megoldható a nagyon magas járulékterhek csökkentése nélkül. A járványra való tekintettel:

alapos felújítást, fejlesztéseket kell végrehajtani az egészségügyi infrastruktúrában, a kórházak és a rendelőintézetek felszereltségében. A körzeti településeken biztosítani kell a körzeti orvosi hálózatot.

A jövő nagy kihívása a szociális szolgáltatások jövőbeni minősége és mennyisége a demográfiai görbe függvényében. Nem kerülhető el tehát a szociális intézmények számának növelése és a szolgáltatások minőségének jelentős emelése. A fiatalok érvényesülésének támogatására elő kell mozdítani a lakásépítést. Innovatív eszközökkel korszerű, energiatakarékos épületeket kell megépíteni.

Alapos tartalmi reformra lesz szükség az oktatásügyben, ami szintén jelentős költségekkel jár.

A kutatás, fejlesztés, innováció az EU 2014-2020 közötti időszakában külön operatív programmal bírt, e területen mégsem tapasztaltunk jelentős előrelépést. 2020 után alaposan rá kell kapcsolni, máskülönben

a K+F+I nélkül „gazdasági középkorba” süllyed Szlovákia, ipara nem lesz konkurenciaképes.

Az EU tetemes támogatását, a 25,4 milliárd eurót a felsorolt célkitűzések megvalósítására javasoljuk felhasználni a következő években.

A szerző az MKP szakmai alelnöke.