Az iráni konfliktus hatására kezdődhet az elektromos autók térhódítása?
Távolságban ugyan messze van Irán, az ott dúló konfliktus árát azonban már mi is tapasztaljuk. Az európai országok többségében, valamint az Egyesült Államokban az elmúlt hetekben jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak, ami miatt például Szlovákiában és Magyarországon is szigorításokat vezettek be. Vajon a benzin és a gázolaj drágulása pozitív fordulatot hozhat az elektromos autók eladásainak terén?
A konfliktus — különösen a Hormuzi‑szoroson áthaladó hajók blokkolása, amelyen keresztül a világ olajának jelentős része halad — komoly ellátási bizonytalanságot okozott, és a Brent kőolaj hordónkénti ára villámgyorsan 100 dollár fölé kúszott. Ez a geopolitikai sokk szinte azonnal megjelent az üzemanyagárakban, az USA‑ban például a benzin gallononkénti átlagára több mint három éve először érte el a négy dollárt, miközben sok európai országban ugyancsak rekordok dőlnek meg.
Ennek is tudható be többek között, hogy az elmúlt időszakban egyre többen kezdtek el gondolkodni elektromos autó vásárláson, sokan érzik úgy, hogy az elektromos autó már nem luxus, hanem egy kiszámíthatóbb, hosszú távú gazdasági döntés.
Az adatokból tisztán látszik, hogy az érdeklődés nem csupán elméletbe nő, több európai országban is megugrott a használt elektromos autók iránti kereslet. Vehetjük példának Norvégiát, Franciaországot vagy Portugáliát, ahol a használt elektromos autók eladási számai jelentősen felülmúlják a hagyományos belső égésű járművekét az elmúlt hetekben.
Azt mindannyian jól tudjuk, hogy a megkímélt, jó állapotban lévő használt autók is jóval olcsóbbak lehetnek, mint az új modellek, a két kategória között akár 40 százalékos árkülönbség is előfordulhat. Nincs ez másképp az elektromos autók esetében sem, sokak számára pedig pont ezért váltak ennyire vonzóvá, mivel így az alapból drágább modellekhez is megfizethető áron juthatnak hozzá.
Míg Európában már érezhető az elektromos autók iránti növekvő érdeklődés, más kontinenseken nem ugrott meg ilyen látványosan a kereslet. Például Ázsiában - ahol az autópiac növekedése részben más tényezőkön, például helyi politikai döntéseken és modelleken alapul - még nem látszik radikális elmozdulás a vásárlási adatokban a magas üzemanyagárak hatására.
Természetesen hozzá kell tenni, hogy sok ázsiai országban már idáig is elterjedtek voltak az elektromos autók, így látványos fellendülésre nem is lehet számítani.
Ez egyben arra is utal, hogy hiába a globális benzinár-sokk, a villanyautók elterjedését továbbra is számos más tényező befolyásolja (vásárlóérő, töltőhálózat, politikai viszonyok).
A háború okozta energiasokk az emberekben bizonytalanságérzetet váltott ki, és sokan aszerint vásárolnak gépjárművet, hogy hosszabb távon melyik opció éri meg jobban. Sokan például azért döntenek az elektromos autók mellett, mivel azok fenntartása és költségei jobban ellenállnak a geopolitikai feszültségek által okozott drasztikus áremeléseknek. Itt elsősorban az üzemanyagárakra kell gondolni, mely rendkívül érzékenyen reagál a geopolitikai feszültségre.
Persze nem azt mondom, hogy a villanyautókkal semmi gond nem lehet (elég csupán megemlítenünk a szervízeléssel kapcsolatos nehézségeket), a mostani geopolitikai helyzetben azonban sokak számára egy csábító opcióvá vált, ami az eladási adatokban is megjelenhet.
