Az iráni háború átírta a fogyasztói várakozásokat
Az Európai Központi Bank legfrissebb felmérése szerint az eurózóna fogyasztóinak inflációs várakozásai márciusban drasztikus mértékben megemelkedtek. A háttérben elsősorban az Iránban zajló háború következtében fellépő energiapiaci drágulás áll, amely közvetlenül beépült a lakossági előrejelzésekbe.
Míg februárban a fogyasztók még viszonylag mérsékelt, két és fél százalékos pénzromlással számoltak a következő egy évre, addig márciusra ez az érték hirtelen négy százalékra ugrott. Ez a jelentős elmozdulás azt jelzi, hogy a háztartások rövid távon az árak további, intenzív emelkedésére készülnek, ami alapjaiban befolyásolhatja fogyasztási szokásaikat.
A pesszimizmus nem korlátozódik csupán a következő hónapokra, hanem a középtávú várakozásokra is rányomja a bélyegét. A felmérés szerint a lakosság a következő három évre vonatkozóan is magasabb, három százalékos inflációt vár, ami fél százalékpontos növekedést jelent a korábbi előrejelzésekhez képest.
Az Európai Központi Bank számára ez azért különösen aggasztó, mert az inflációs várakozások önbeteljesítő jóslatként működhetnek, és beépülhetnek a bértárgyalásokba vagy a szolgáltatások árazásába. Ugyanakkor némi megnyugvást jelenthet a döntéshozók számára, hogy az ötéves távlatú várakozások viszonylag stabilak maradtak, csupán minimális elmozdulást mutatva a korábbi szinthez képest.
A megugró inflációs nyomás rendkívül nehéz döntési helyzetbe kényszeríti a jegybankot. Elméletileg az ilyen mértékű árnyomás az alapkamat emelését tenné szükségessé a gazdaság hűtése érdekében, azonban a pénzügyi feltételek már a központi bank tényleges lépései nélkül is romlani kezdtek.
A piaci elemzők többsége ezért arra számít, hogy a jegybank a legközelebbi ülésén a kivárás stratégiáját választja, és nem módosítja az irányadó kamatokat. A döntéshozók valószínűleg további adatokra várnak, hogy pontosabban felmérhessék az iráni konfliktus okozta energiasokk időtartamát és annak a reálgazdaságra gyakorolt mélyebb hatásait.
Érdekes fordulatot jelent a monetáris politikában, hogy a kereskedelmi bankok már elvégezték a jegybanki munka egy részét. A pénzintézetek ugyanis a bizonytalan gazdasági környezet hatására szigorítottak a hitelezési feltételeken, ami különösen a vállalati szektort érinti érzékenyen.
Ez a hitelpiaci szigorítás természetes módon fogja vissza a beruházásokat és a pénzkiáramlást, ami közvetett módon fékezi az inflációt is. Ez a fejlemény némileg leveszi a terhet a jegybank válláról, lehetővé téve számára, hogy óvatosabb és megfontoltabb lépéseket tegyen a rendkívüli geopolitikai helyzetben.
