Az eredmények önmagukért beszélnek
A Baross Alapítvány harmadik éve segédkezik a felvidéki gazdaságélénkítő program lebonyolításában. Az alapítvány célja azon régiók gazdasági fejlesztése, amelyek a Baross Gábor tervben is kiemelten kezelendő magyarlakta járásoknak, régióknak számítanak. A program kiírója és a pályázatok feldolgozásáért felelős szervezet a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Iván Tamással, az alapítvány igazgatójával beszélgettünk.

A felvidéki gazdaságélénkítő program, népszerűbb nevén a Baross program immár pár éve a helyi felvidéki vállalkozások életének a részévé vált. Hogyan lehet összefoglalni a program történetét?
Az elmúlt három év alatt három különböző pályázati felhívás került kiírásra.
Ezután következett egy nagyobb léptékű pályázati felhívás, amely az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók legfeljebb 1 500 000 euró értékű fejlesztéseit és beruházásait támogatta. Ebben a körben olyan vállalkozásokat támogat a program, amelyek a munkahelyteremtésen kívül integrátori szerepet is betölthetnek a régiójukban. Majd a 2019-es év végén következett ismét egy kisebb léptékű pályázati felhívás, hasonló feltételekkel, mint az első, ám kibővített lehetőségekkel, hiszen itt már a szolgáltatói és a turisztikai szektor is csatlakozhatott a programhoz.
Sokan izgatottan várják a program kiértékelését.
Jelen pillanatban a pályázati felhívás végénél járunk. A harmadik pályázati felhívásra még élénkebb volt az érdeklődés, mint az elsőre.
Ez nem kevés, hiszen 590 gazda már biztos lehet pályázata pozitív eredményében. A többieknek sem kell sokat várniuk, pár héten belül ők is értesítést kapnak az eredményről.
A közgazdasági közbeszédben sokszor kétségbe vonják az ilyen kis léptékű támogatások létjogosultságát. Persze ez szakmai vita, de az utóbbi években azt láttuk, hogy Szlovákiában elsősorban a nagyvállalatokat támogatták. Hogyan hatott ez a program a magyarlakta járások kis- és középvállalkozóira?
A Baross Alapítvány nevében 2019 év végén készítettünk egy belső felmérést, mert mi is kíváncsiak voltunk a 2017-es pályázati felhívás eredményességére. Már az is siker, hogy az akkori 1521 nyertesből 967 sikeres pályázó részt vett a felmérésben. Elsősorban azt emelném ki, hogy
Persze ez csak az egyik oldal, de a felmérésből azt is leszűrtük, hogy a válaszadók 86%-a növelni tudta a bevételeit a támogatásnak köszönhetően, aminek a mértéke 15,5% volt.
Ez nem csak arról szólt, hogy jó időben egy konjunktúra közepén voltunk?
Nem hiszem, mert nemcsak forgalombővülésről volt szó; a válaszadók 65%-a átlagban 21 új vevővel tudta bővíteni a vevőkörét, és 44%-uk átlagosan 3 új beszállítóra, üzleti partnerre tett szert a támogatásnak köszönhetően. Ebből számomra egyértelmű, hogy teljesült a Baross terv egyik kitűzése, bővült, erősödött a gazdasági háló, a gazdasági együttműködés a régiókban.
Ez változást hozott a vállalkozások hozzáállásában, versenyképességében, kockázatvállalási kedvében?
De talán többet mond, hogy 20%-uk költséghatékonyabbá tette a vállalatát. Az pedig további fejlődést hordoz magában, hogy 23%-uk bővítette a portfólióját, és a megkérdezettek 36%-a új vagy kiegészítő termék gyártásába kezdett a támogatásnak köszönhetően.
A múlt héten lapunknak nyilatkozó Pásztor István elmondta, hogy a vajdasági gazdaságélénkítő program sikereinek köszönhetően az ottani magyar közösség optimistább, bizakodóbb lett. Bár ez nehezen mérhető következmény, és náluk előbbre tart a program, mégis tapasztalható ilyen eredmény a mi közösségünknél is?
Nem szeretném a felvidéki és a vajdasági programot összehasonlítani, mert nem is lehet. Teljesen mások a feltételek, bár azért fél szemmel figyelünk az ottani történésekre.
Az első körben kevesen hitték, hogy valóban nyerhetnek, hiszen addig semmilyen támogatást nem kaptak. Ennek tudom be, hogy a harmadik körben már jóval nagyobb volt az érdeklődés, annak ellenére, hogy a feltételek talán nehezebbek is voltak.
Néhányan nehezményezték, hogy vélhetően szlovákok is nyertesek lehettek a programban.
Sajnos én is tapasztaltam ezt a bírálatot, de szeretném, ha a bírálók el tudnának fogadni pár érvet. Egyrészt, mivel gazdasági jellegű támogatásokról van szó, így sem nemzetiségi, sem felekezeti, sem egyéb kritériumok mentén nincs lehetőség a jogosult pályázók között különbséget tenni, esetleg bárkit előnyökhöz juttatni.
Másrészt ezek az eredmények bizonyos kompromisszumok nélkül nem születhettek volna meg. Magához a program elindításához szükség volt a szlovák kormány beleegyezésére, amit nagyban segített, hogy már az előző kormány idejében is lényegesen javultak a szlovák–magyar kormányközi kapcsolatok.
A bírálók talán megnézhetnék, mennyire haladnak a tárgyalások az erdélyi gazdaságfejlesztő program körül.
Szerintem ne foglalkozzunk más határon túli programokkal. Inkább elmondanám, hogy a Baross terv szellemisége is abból indul ki, hogy ne csak egyéneket, vállalkozásokat, hanem az adott kisrégiót fejlesszük. Lehet, hogy ezt nem minden esetben könnyű elfogadni, de mindenki beláthatja, hogy
A szlovák vállalkozó ugyanúgy foglalkoztat magyar munkavállalót, mint a magyar vállalkozó szlovákot. Ez természetes, hiszen egymás szomszédai vagyunk, s mindannyian az otthonunknak tartjuk ezt a régiót. Mint mondtam, a program célja a leszakadó és gazdaságilag gyengébben teljesítő járások fejlesztése, megerősítése. Ehhez a célhoz pedig napról napra közelebb kerülünk.
Újra eljutottunk a régióink gazdasági hálójához, annak újraépítéséhez.
Regionális szempontból a térségeink fejlesztéséhez erős vállalatok láncolatára van szükség, amelyből, ha egy is hiányzik, az egész terméklánc gyenge lesz. Ugyanakkor
Sok munkánk van még ezen a téren, az első lépésekben közösségünk tagjai lehetőséget kaptak a vállalkozásuk fejlesztéséhez, álmaik megvalósításához. Ezzel hozzájárulnak a magyar közösség erősítéséhez és a szülőföldön való boldoguláshoz. Remélem, előbb vagy utóbb ezt a tényt közösségünk minden tagja felismeri.
Megjelent a Magyar7 2020/29. számában.