Az elvesztett EU-forrásokról
Veronika Remišová (Za ľudí), a beruházásokért és digitalizálásért felelős miniszterelnök-helyettes arról számolt be hétfőn, hogy Szlovákia az uniós támogatások kihasználása terén az EU három legrosszabbul teljesítő országa közé tartozik. További súlyos probléma, hogy a brüsszeli ellenőrzések és a támogatások kifizetésének korrekciója után Szlovákiának a legutóbbi, az elmúlt 14 évben2007–2013-as programidőszakban 997 millió eurót kellett visszafizetnie, ebből 599 milliót az állam hibájából.
- mondta Remišová a sajtótájékoztatón.
Két módon lehet elpuskázni az EU-források merítését.
Egyik az úgynevezett dekomitment, amikor egy tagország valamely operatív programban nem képes lehívni az adott évre tervezett összegeket. Szlovákia ilyen módon, ebben a programozási időszakban (2014-2020) elvesztett 150 millió eurót.
Az összeg legnagyobb része a Tudomány és Innováció operatív programot érintette, amely az oktatási minisztérium alá tartozik. Az akkori kormány, hogy ne vesszen el további összegeket, összevonta az operatív programot az Integrált Infrastruktúra operatív programmal, amelyet a közlekedési minisztérium felügyelt.
De a merítés lassúsága miatt az Integrált Infrastruktúra operatív program is elvesztett 38 millió eurót, illetve a Halgazdasági operatív program is 3 milliót.
A Remišová által említett majdnem egymilliárd euró viszont a pénzügyi korrekciókat, vagy javításokat érinti. Ez tulajdonképp egy büntetés arra, amikor egy EU-s projektben hibát találnak, akár adminisztratív vétséget, vagy tudatos csalást. Azt a tételt, amelyet az EU-forrásokból kellett volna kifizetni, a kedvezményezettnek a saját forrásaiból kell állnia. A dekomitmenttel ellentétben viszont pénzt visszautalják a felelős minisztériumnak, amely ezt az összeget más projektekre felhasználhatja.
A károk nagy részét viszont a miniszterelnök- helyettes szerint az állami rendszerszintű hibái okozták. Szerinte az egymilliárdból 599 millió eurót az állami szervek számlájára kell írni, amit eddig a minisztériumok nem is fizettek ki.
A hibák nagy részét tehát nem a kis kérvényezők okozták. Remišová szerint további 364 millió euró kifizetése kockázatosnak tekinthető, és már vizsgálják őket.
További korrekciókra számíthat Szlovákia még ebben a programozási időszakban 81 millió eurő értékben, és további 350 millió euró kiadás is kockázatosnak tűnik.
A hétéves 13,8 milliárd eurós csomagnak Szlovákia eddig csak a 32 százalékát hívta le.
Bár a lehívások tekintetében még további két évig meríthetne a programozási időszak lejárta után a hét évre szóló költségvetésből, de ez annyira alacsony arány, hogy fennállt a lehetősége annak, hogy komoly összegeket egyszerűen bennhagyott volna a közös kasszában.
Fennállt a lehetősége, de a koronavírus itt is mindent felülírt, és az Európa Bizottság is a fel nem használt összegek könnyített merítését engedélyezte a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kompenzálására.
Remišová be is jelentette, hogy a kormány elé terjesztett egy törvénymódosítást az európai strukturális és beruházási alapok forrásainak felhasználásáról, melynek értelmében egyszerűsödnének a pályázatok kiírásának és esetleges módosításának feltételei. Emellett könnyítenék a hivatali ügyintézést a vissza nem térítendő támogatások nyújtására vonatkozó szerződések esetében is.
Mindezt az is indokolta, hogy az uniós támogatások lehívását Remišová szerint a bürokrácia és a pályázati felhívásokat jellemző hibák nehezítik. Előfordul például, hogy a kérvény benyújtása és a támogatás lehívása között 680 nap telik el.
Ezt a kormány hétfőn el is fogadta. Ezzel mintegy 4,1 milliárd euró-forrást tud felhasználni a koronavírus elleni harcban.
A feltételek könnyítése érinti az Európai Szociális Alapot, amelyekből az ún. kurzarbeitet tudják finanszírozni. Lehetővé teszik az egyszerűsített kihirdetését az egyes európai projekteknek, illetve lehetőséget teremt egyes pályázóknak, amelyek valamely határidő be nem tartása végett estek el a támogatásoktól.
Azzal, hogy Remišová bírálta az előző kormány gyakorlatát, elődje Richard Raši (Smer-SD) beruházásokért és informatizációért felelős korábbi miniszterelnök-helyettes sem maradhatott szótlan, és azzal vágott vissza, hogy
nem csak ők bénáztak, hanem 2010 és 2012 között, Iveta Radičová kormánya is. Raši további védekezése pedig inkább a magyarázom a bizonyítványomat kategóriába illik.
