Az elhibázott uniós zöldítés szerepe és az európai energiahálózat kihívásai
A közelmúltban Spanyolországban bekövetkezett súlyos áramkimaradások rávilágítottak az európai villamosenergia-hálózat sebezhetőségére és az időjárásfüggő megújuló energiaforrások szerepére. A Mandiner Tóth Máté energiajogásszal beszélgetett az események okairól, az energiapolitika ellentmondásairól és a lehetséges megoldásokról.
Az elmúlt időszak legnagyobb európai villamosenergia-hálózati zavarát Spanyolországban tapasztalták, amelynek pontos okairól hivatalos közlemény még nem jelent meg. Az esemény kapcsán számos spekuláció látott napvilágot, a kibertámadásoktól kezdve a rendkívüli időjárási körülményekig. Tóth Máté azonban hangsúlyozza, hogy a spanyol hálózat összeomlása nem külső tényezők, hanem belső strukturális problémák következménye.
– magyarázta a szakértő.
A spanyol energiamix elemzése alapján egyértelmű, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, különösen a nap- és szélerőművek jelentős aránya kulcsszerepet játszott. Az ország energiamixének közel negyede szélerőművekből, ötöde naperőművekből áll, emellett vízerőművek és egyéb források is jelen vannak.
Azonban a hagyományos, fosszilis alapú, rugalmas erőművek leállításával Spanyolország rendkívül kiszolgáltatottá vált az időjárásfüggő megújulók ingadozásainak.
Az áramkiesést megelőzően három kritikus esemény zajlott le öt percen belül, amelyek nagyfokú feszültség- és frekvenciaingadozást okoztak. Ezek a problémák a naperőművek hirtelen lekapcsolódásából indultak ki, ami lavinát indított el a hálózatban.
– mutatott rá Tóth.
A szakértő szerint a probléma gyökere az „eszetlen zöldítés”, amely Nyugat-Európában, különösen Spanyolországban figyelhető meg. Az időjárásfüggő megújulók arányának gyors növelése nem járt együtt a hálózat kiegyenlítő kapacitásának fejlesztésével.
– fogalmazott Tóth a helyzetettel kapcsolatban.
A naperőművek telepítése mellett gyorsindítású gáztüzelésű erőművekre és villamosenergia-tárolókra lenne szükség, amelyek képesek kompenzálni a nap- és szélerőművek ingadozó termelését.
Az energiapiaci spekulációk tovább súlyosbítják a helyzetet. A tőzsdei árak manipulálása miatt a termelést gyakran szándékosan „rángatják”, ami további instabilitást okoz.
– jegyezte meg a szakértő.
Példaként említette az elektromos autók valós karbonlábnyomát, amelyek szénerőművekből származó árammal működve sokszor környezetszennyezőbbek, mint a modern dízelautók.
A spanyol eset nem csak helyi probléma: az európai villamosenergia-hálózat szoros összekapcsoltsága miatt egy ilyen kálvária az egész kontinenst veszélyeztetheti. A spanyol hálózat frekvenciája 49,85 Hz-re zuhant, ami hajszálnyira van attól a szinttől, ahol a kaszkádleállások már megállíthatatlanok.
– figyelmeztet Tóth.
Magyarország sem mentes a kockázatoktól, hiába folytat körültekintőbb energiapolitikát. A szakértő szerint az összekapcsoltság miatt egy spanyol vagy akár ukrán probléma is magával ránthatja a magyar hálózatot. Az EU Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) tanulmánya szerint 2030-ig és 2035-ig nő az áramszünetek valószínűsége, éppen az erőszakos zöldítés miatt.
Tóth Máté szerint Magyarországnak több fronton kell cselekednie:
- Ésszerű zöldítés: Csak olyan mértékben növeljük a megújulók arányát, amennyit a hálózat kiegyenlítő kapacitása elbír. A jelenleg épülő 1600 MW megújuló kapacitás mellett gyorsindítású gáztüzelésű erőművekre van szükség.
- Importfüggőség csökkentése: Jelenleg a magyar villamosenergia 30 százalékát importáljuk, ezt csökkenteni kell a hazai termelés növelésével.
- Tárolók és független aggregálás: A villamosenergia-tárolók és a rugalmas fogyasztási helyek bevezetése elengedhetetlen a hálózat stabilitásához.
- Regionális együttműködés: Magyarország a szomszédos országokkal, például Szlovákiával és Szerbiával együttműködve olyan rendszert építhet, amely a magyar naperőműveket a balkáni vízerőművekkel és szlovák szivattyús tározós erőművekkel egészíti ki. Ez a regionális energiamix képes lehet önállóan stabilan működni.
A spanyol áramkimaradások figyelmeztető jelzésként szolgálnak Európa számára. Tóth Máté szerint ennek ellenére a politika szintjén nem várható változás, mivel az ideológiai elkötelezettség diktál Brüsszelben továbbra is. Példaként említette, az Európai Bizottság a versenyképességi problémákra is több zöld energiával válaszol, ami a szakértő szerint „benzint locsol a tűzre”.
Az emberek körében azonban nőhet a kétely az ideológia vezérelte energiapolitikával szemben, ami hosszú távon változásokat hozhat.
Magyarországnak a regionális együttműködés és az ésszerű energiapolitika folytatása adhat esélyt arra, hogy minimalizálja a globális hálózati kockázatokat.
– zárta gondolatait Tóth Máté.
