Az EKB elnöke szerint az iráni konfliktus ellenére is letörik az inflációt
Bár az euróövezeti infláció az elmúlt hónapokban ismét lendületet vett, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke bizakodó a kilátásokat illetően. A jegybankvezér szerint a geopolitikai feszültségek és az iráni háború okozta energiapiaci sokkhatások rányomják bélyegüket a közeljövőre, de középtávon az áremelkedés üteme visszatérhet a kívánt szintre. A cél elérése érdekében az EKB folytatja a szigorítást, és idén már másodszor emelt az irányadó kamatokon.
Az Európai Központi Bank legfrissebb prognózisai szerint a pénzromlás üteme 2026 végéig még emelkedő tendenciát mutathat. Christine Lagarde a német ZDF közszolgálati televíziónak adott, csütörtök este sugárzott interjújában nyíltan beszélt a gazdaságra váró átmeneti nehézségekről. A jegybank elnöke úgy fogalmazott, hogy a helyzet először rosszabbá válik, mielőtt elindulna a javulás, ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy a kedvező makrogazdasági fordulat be fog következni.
A rövid távú kihívásokat az elmúlt időszak adatai is hűen tükrözik. Az euróövezetben a fogyasztói árak augusztusban éves szinten 3,3 százalékkal emelkedtek, ami 2023 szeptembere óta a legmagasabb mért érték. Az inflációs nyomás ismételt felerősödése mögött egyértelműen a globális energiapiacokat megrázó iráni háború áll, amely drasztikus drágulást idézett elő a kőolaj világpiaci árában, megnövelve a termelési és szállítási költségeket a kontinensen.
A makacsul kitartó inflációs környezetre reagálva az EKB Kormányzótanácsa a csütörtöki ülésén lépéskényszerbe került, és a szigorítás mellett döntött. A frankfurti székhelyű intézmény idén immár második alkalommal nyúlt a kamatokhoz: ezúttal 25 bázisponttal, 2,5 százalékra emelték az egynapos betéti rendelkezésre állás kamatlábát, hogy hűtsék a gazdaságra nehezedő árnyomást.
A kamatdöntést követő tájékoztatón Lagarde figyelmeztette a piaci szereplőket, hogy a Közel-Keleten elhúzódó fegyveres konfliktus miatt az infláció a vártnál hosszabb ideig maradhat a 2 százalékos középtávú jegybanki cél felett.
Az EKB frissített előrejelzései szerint a mutató az idei év egészében 3,0 százalék körül alakul, majd onnan fokozatos mérséklődésnek indul: 2027-re 2,5 százalékra, 2028-ra pedig 2,1 százalékra csökkenhet, így a jegybanki beavatkozások révén az évtized végéhez közeledve állhat helyre az árstabilitás az euróövezetben.
