Ármozgás az építőanyagok piacán
Nem elég, hogy már a koronavírus-járvány és annak következményei is jelentős mértékű árváltozást idéztek elő az építőiparban, az orosz–ukrán háború és az azt követő energiaár-emelkedés is újabb drágulást von maga után.
Amint arról az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó Woodcote nevű vállalat ipolysági telephelyének vezetője, Sinn Péter nyilatkozott, mivel a gyártók számos akadályba ütköztek, már a járványhelyzet, a lezárások idején csökkent a gyártás volumene.
Az embereknek otthon kellett maradniuk, ez pedig megnövelte az otthonuk felújításához, korszerűsítéséhez való kedvet, ami túlkeresletet eredményezett az építőanyagok iránt.
Innentől már csupán egy lépés volt a gyors árnövekedés, ami a háborús konfliktussal együtt járó energiaár-emelkedéssel még kritikusabbá vált. A gipszkarton, a tetőcserepek, a falazóanyagok és a szálas szigetelőanyagok előállítása rendkívül energiaigényes, így az elektromos áram, a földgáz és a gázolaj árának emelkedése is bekerült az üzemi végtermékek árába.
A szakemberek arról számolnak be, hogy egyre inkább felértékelődhet azoknak a technológiáknak a szerepe, amelyekhez kevesebb erőforrás szükséges, s azok az építőanyagok fognak előtérbe kerülni, amelyek kis munkaerő ráfordítással is beépíthetőek.
Nem meglepő, hogy a vállalkozók egyedül nem tudják viselni a költségnövekedést, meg kell azt osztani a megrendelővel. A járványhelyzet, a háborús konfliktus és az energiaválság mind azt eredményezte, hogy eddig nem tapasztalt módon, hozzávetőlegesen 30%-kal emelkedett az építőanyagok ára. Az árváltozást leginkább a szálas hőszigetelő anyagok közé tartozó kőzetgyapot, a polisztirol, az acél és a fa alapanyagú termékeknél lehetett érzékelni; az acél és a fa ára a duplájára nőtt, s időközben ugyanezek az árak némileg stabilizálódtak, de nem álltak vissza a drágulás előtti szintre.
Szinte minden drágább lett, és folyamatosan drágul is tovább;
nem tudok olyan árucikket megnevezni, aminek az elmúlt időszakban nem változott volna meg az ára. Ha csak egy talicskát veszünk, a tavalyi 30 euróhoz képest ma már 80 euróba kerül – vázolta a helyzetet az építőipari vállalkozó, Sinn Péter.
A zselízi székhelyű VKB Stav nevű vállalat egyik tulajdonosa, Balog Michal tapasztalatai szerint a járvány idején még aránylag elfogadható volt a helyzet, akkor ugyanis mindössze 5-7 százalékkal nőttek az árak, 2022 elejétől viszont minden megváltozott.
– A CD-profilok, vagyis az álmennyezeti tartószerkezet tartóbordái és a gipszkarton lapok is óriási mértékben drágultak. Egyes vastermékek ára közel 200%-kal nőtt. Bosszantó volt az is, hogy a téglára úgy kellett több mint négy hónapot várnunk, hogy nem tudtuk mennyibe fog kerülni a kiszállítás pillanatában. Ma 4 euróba kerül némelyik tégla, amelyhez korábban 1 euró 70 centért lehetett hozzájutni…
A Lévai járás építőanyag-kereskedéssel foglalkozó cégvezetői természetesen tapasztalják, hogy a szektorukban megváltoztak az emberek vásárlási szokásai,
ezzel együtt boltjaik klientúrája is. Egyként állítják, hogy a legtöbben manapság kétszer is meggondolják, hogy ilyen árak mellett hozzáfogjanak-e a ház- vagy lakásfelújításhoz. Azoknak a vásárlóknak, akik már elkezdték a felújítást, vagy éppen folyamatban van otthonuk modernizálása, nincs más választásuk, meg kell békélniük a jelenlegi helyzettel.
A VKB Stav üzletét a cégeken kívül alig látogatják, erről is Balog Michal beszélt.
– Nagyon ritka, hogy rajtuk kívül valaki betéved. Magánszemélyek nem, csak cégek vásárolnak, azok, amelyek egyébként is az építőiparban dolgoznak. Azelőtt jártak többen, ma már azonban az is nagyon ritka, hogy valaki bejön néhány zsák cementért. A cégeknek viszont van elég munkájuk; egy jó kőművesnek lesz is mindig, bár az is igaz, hogy nehéz jó szakembert találni, s a legtöbb kivitelezőt több hónappal, nem ritkán egy teljes évvel a munka előtt érdemes lefoglalni.
Berek István, a nagyölvedi Hron építőipari bolt vezetője arról nyilatkozott lapunknak, hogy a háború kitörésének a hírére bizonyos kohászati termékek, a vasprofilok és a hegesztett síkhálók esetében 100%-os az áremelkedés a 2021-es árakhoz képest.
– A poliészter is sokkal drágább lett, bár mostanában egy kicsit visszaesett az ára. A kőzetgyapot esetében több hónapos a szállítási idő; aki későn reagál, előfordulhat, hogy csak tavasszal fog hozzájutni – részletezte a cégvezető, majd azzal folytatta, hogy a raktárkészletükre még sajnos a legmagasabb árak vonatkoznak.
– A Porfix válaszfalelemekből még februárban rendeltem mintegy tíz kamionnyit, s csak júniusban kaptuk meg az összeset. Jelenleg négy alkalmazottal dolgozunk, de ha nem változik a helyzet, még az is megtörténhet, hogy elbocsátásokban leszünk kénytelenek gondolkodni. Nem tudunk tervezni, csak várni a jó szerencsét.
Ahogy arra a The Slovak Spectator cikke rávilágított, az országban annyira súlyos a helyzet, hogy a kivitelezők, legyenek azok akár kőművesek, ácsok vagy burkolók, néhány esetben aukciókat szerveztek a fel nem használt építőanyag eladására.
A koronavírus-járvány idején kialakult túlkereslet miatt a gyártók, akiknek jelenleg már a megemelkedett üzemanyagárak miatt is fájhat a fejük, sok esetben valóban nem tudták és a mai napig nem tudják a megszokott időben kiszállítani a megrendelt termékeket. Ipolyságon is ezt tapasztalják a rendelések többségénél. A Woodcote háza táján ma már szinte semmi nem a megszokott módon történik, hiszen amire egykor három-négy napot kellett várni, az ma akár három-négy hónap is lehet.
Gondok vannak a tetőcserép szállítási idejével is, ami egy-két hétről szintén három-négy hónapra nőtt. A várakozási idő növekedése egy-egy projekt befejezését akár több hónappal is eltolhatja, ezért aki nem szeretne így járni, annak jó előre át kell gondolnia, mikor mit rendeljen, ráadásul a jelenlegi helyzetben a vásárlónak azt is figyelembe kell vennie, hogy a gyártók nem minden esetben képesek betartani a rendelés időpontjában aktuális árakat, kénytelenek visszavonni a korábban kiadott árajánlatokat, s áttérnek a rövid határidejű árképzésre. Bizonyos külső hatások, például a változó energiaárak miatt a termék ára tovább változhat – részletezte Sinn Péter.
– Megfigyelhető azonban, hogy bizonyos termékeknél (tégla, cserép) nem az ár az elsődleges szempont, hanem a termék elérhetősége; a vásárlók ugyanis esetenként hajlamosak többet fizetni az áruért, a lényeg, hogy legyen!
Sinn Péter szerint egyelőre megjósolhatatlan, hogy hogyan alakulnak majd az árak, s hogy a jövőben lesz-e esetleg árcsökkenés. Az analitikusok szerint az elkövetkezendő egy-két évben biztosan nem. Az árak stabilizálódhatnak, de magasabbak lesznek, mint a drágulás előtt.
A Woodcote ipolysági telephelyének vezetője szerint a kopogtató gazdasági recesszió lelassíthatja az árnövekedést, de a bizonytalan energiaárak és a túlkereslet egyes termékeknél ellenkező irányba hat.
– fűzte hozzá.
A kereskedők helyzetét és a jövőképüket Balog Michal foglalta össze.
– Nem látjuk a jövőt, még csak tervezni sem lehet. Attól tartok, hogy az árcsökkenésre is hiába várunk, mert aminek egyszer felment az ára, az lejjebb már aligha megy… Valahogy így van vele az építkezni óhajtó ember is: nem tervez, csak fizet.
