Amikor már az igazság is fáj a szlovák munkanélküliségről
Az általam igencsak kedvelt HNonline próbálta elemezni a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági augusztusi adatait, sajnos most enyhén félrecsúszott az elemzésük. Persze elismeri a szerző, hogy kínosan alakulnak, hiszen a válságot jobban kezelő országokban már rég jobbak a foglalkoztatottsági mutatók, mint a járvány előtt. Szlovákia ettől messze van, viszont a szakíró szerint ez nemes csúsztatással rendben van, hiszen a visegrádi országok is még csak kapaszkodnak. Nos, öntsünk tiszta vizet a pohárba.
Az euróövezetben a munkanélküliek átlagos száma a járvány előtti szinten van. A visegrádi négyek még mindig csak felzárkóznak.
Az EU-ban a munkanélküliség 6,8 százalékra csökkent, ami tavaly óta a legkisebb érték.
Jól alakulnak a számok Spanyolországban, Dániában vagy Szlovéniában, ahol már kisebb a munkanélküliség, mint a járvány előtt.
A V4 országai, beleértve Szlovákiát, még mindig csak a járvány előtti szintet igyekeznek megközelíteni.
Míg az euro-zónában egyes országok munkanélküliségi rátája megközelíti a járvány előtti szintet, egyes országok még mindig magasabb munkanélküliséggel küzdenek. (Sugallva, mintha csak az eurozónában mennének jól a dolgok.)
A szerző szerint nincs ez másképp a régióban, Ausztriában, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában sem. Ezen négy ország munkanélküliségének átlaga eléri a 6,5 százalékot, ami még mindig magasabb fél százalékkal, mint a járvány előtti időszaké.
Ami az euro-övezetet illeti 2019 negyedik negyedévében (2019/4Q) a munkanélküliség 7,3% volt, most augusztusában pedig 7,5%. A nem euro-övezeti országok (elsősorban a V4-ek) tehetnek arról, hogy a 6,8%-os összEU-s átlag ettől alacsonyabb.
Csehország 2,9%
Lengyelország 3,4%
Magyarország 4,2%
Szlovákia 6,5%
Ezt a táblázatot elég kínos magyarázni, hiszen láthatóan a V4 országai közül Szlovákiában a legmagasabb a munkanélküliség aránya. Persze mindig érdemes megnézni honnan is indultunk, valamilyen referenciaszámhoz viszonyítani, legyen az a 2019-es év negyedik negyedéve.
Csehország 2,0%
Lengyelország 2,9%
Magyarország 3,4%
Szlovákia 4,1%
Amennyiben a két táblázatot összehasonlítjuk, valóban elmaradnak a munkanélküliségi ráták a járvány előtti időszaktól, de vegyük figyelembe, hogy európai viszonylatban is nagyon alacsony munkanélküliségi adatokkal számolunk.
Azt viszont mindenképp érdemes megemlíteni, hogy míg a V4 többi országa 1 százalékponton belüli értékre megközelítette a járvány előtti rendkívül alacsony szintet, addig Szlovákia csak álmodozhat ilyen értékekről.
Innentől irreleváns Dániát, vagy Szlovéniát előhozni a maga 4 százalék körüli munkanélküliségével, és szinte kínos Spanyolországot megemlíteni, bár megsüvegelendő, hogy a járvány előtti (2019 4Q.) 13,9% munkanélküliségüket hasonlíthatjuk az augusztusi 14%-oshoz, miközben a járvány alatt volt náluk ez 16 százalék felett is.
A szerző azon állítását viszont nem tudom matematikailag megfejteni, hogy miképp is számolta ki a régiónkra a 6,5 százalékos munkanélküliségi átlagot.
Már csak azért sem, mert Ausztriában az augusztusi munkanélküliség 6,1%, Romániában 5,2%. Talán csak úgy, hogy hozzácsapta a horvátok, a lettek és a litvánok 7 százalék feletti értékeit.
Egy biztos a statisztika gyönyörű, és a számainak tologatása még csodálatosabb.
