Alacsony jövedelmek, gyenge szociális juttatások és átlag alatti nyugdíjak. Az Eurostat értékelte Szlovákiát
Csak a szlovákiai nyugdíjasok szerepelnek előrébb az európai statisztikákban – állítólag jobban élnek, mint a cseh vagy a dán nyugdíjasok. Nehéz elhinni, mivel az abszolút számok egészen mást mondanak.
A szlovákiai háztartások komoly problémákkal szembesülnek. A magas árak miatt ugyanis a legtöbb családnak túl kevés a bevétele. Más szóval, még az alacsonyabb bérekkel rendelkező országok polgárai is sokkal több mindent megengedhetnek maguknak a jövedelmükből, mint a legtöbb szlovákiai polgár, írja a trend.sk portál. Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) bonyolult számítások alapján jutott erre a következtetésre.
A statisztikai hivatal szakemberei az Európai Unió egyes tagállamainak életszínvonalát hasonlították össze.
Ehhez egy bonyolult elnevezésű módszertant választottak: az egyenértékű rendelkezésre álló jövedelem egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért mediánját. Szlovákiai viszonylatban ez az érték 9826 volt, aminél csak Bulgáriában mértek alacsonyabbat, konkrétan 9 671-et. Az összehasonlításkor egy egyszerű szabály érvényesül: minél magasabb a szám, annál jobb az életszínvonal és fordítva.
Az adatok tehát azt mutatják, hogy a szlovákiai háztartásokban élők többsége csak a bolgár családokhoz képest tud többet megengedni magának a jövedelméből.
Az Európai Unió maradék huszonöt tagállamának lakói mind jobban állnak e téren.
A környező országok közül Ausztria áll a legjobban. Ott az egyenértékű rendelkezésre álló jövedelem egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért mediánjának értéke elérte a 25 119-et. Leegyszerűsítve: egy osztrák háztartás egy tagjának éves jövedelme közel 156 százalékkal haladja meg a szlovák háztartás egy tagjáét. Ausztria a teljes huszonhét fős csoporton belül is nagyon jól teljesít, ugyanis a harmadik helyen állt. A pénzügyi bevételek szempontjából ennél többet csak a holland és a luxemburgi háztartások engedhetnek meg maguknak.
Szlovákia a Visegrádi Négyek maradék három tagjától is lemarad. Az említett medián magyar értéke 10 217, a lengyelé 14 906, a csehé pedig 15 354.
Egy szlovákiai háztartás egy tagjához képest a magyar háztartás egy tagjának éves jövedelme az árak hatását figyelembe véve közel négy százalékkal magasabb, egy lengyel háztartás esetében 52 százalékkal, egy cseh háztartáséban pedig 56 százalékkal magasabb. Ez a különbség több tényezőnek tudható be.
A szlovákiai árak hosszabb ideje a legmagasabbak közé tartoznak a régióban. A munkanélküliség is itt a legmagasabb,
2023 szeptemberében elérte az 5,8 százalékot, miközben a magyar ráta 3,9 százalék, a lengyel 2,8 százalék, hasonlóképpen, mint a cseh.
A szociális juttatások is elég gyengék nálunk, az ötödik legalacsonyabbak az Európai Unióban, a vásárlóerő-paritáson mérve. A hátrányos helyzetűek támogatása Szlovákiában célirányosan csekély. A cél az, hogy így is motiválják az embereket a mielőbbi munkavállalásra. Ennek ellenére több mint 128 000 szabad állás áll rendelkezésre. Egy probléma évek óta látható a szlovákiai gazdaságban.
A betöltetlen állások növekvő száma nem nagyon csökkenti a munkanélküliséget. A lakosság egy része ugyanis az illegális foglalkoztatást részesíti előnyben.
Ez főleg a végrehajtás alatt álló emberekre érvényes. Nekik ugyanis nem éri meg, hogy hivatalos munkaviszonyba álljanak, mert abban az esetben a bérük jelentős részét elveszi a végrehajtó.
Az Eurostat egyéb érdekes adatokat is közöl. Meghatározza például az egyenértékű rendelkezésre álló jövedelem egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért mediánját a nyugdíjasok jövedelmére fókuszálva.
Európai viszonylatban ezek is átlag alattiak Szlovákiában. Konkrétan az egész Európai Unió átlaga 3879, Szlovákiáé pedig 2302. Ennek ellenére az itteni nyugdíjasok nem állnak olyan rosszul.
Az árakat figyelembe véve nyolc tagországban is rosszabb a nyugdíjasok helyzete. Érdekesség, hogy az egyik ilyen ország Csehország, amelyre az Eurostat 1717-es értékkel rukkolt elő.
Ennek a különbségnek a pontos okait a közzétett eredmények nem magyarázzák. Az Eurostat nagy valószínűséggel ebben az esetben egy kicsit melléfogott. Tavaly ugyanis 18 061 korona volt a cseh átlagnyugdíj. Átszámítva ez 740 eurót tesz ki. Az átlagos szlovákiai nyugdíj jóval alacsonyabb volt 2022-ben – mindössze 519 euró.
Az Eurostat nemcsak a nyugdíj összegét hasonlítja össze, hanem a nyugdíjasok összes jövedelmét. Csakhogy a cseh bérek is magasabbak, mint a szlovákiaiak.
Az idősek jelentős része mindkét országban dolgozik. Tény, hogy a cseh nyugdíjasoknak magasabbak az energiaköltségei. Ennek ellenére nem valószínű, hogy az éves jövedelmükért lényegesen kevesebbet engedhetnének meg maguknak, mint a szlovákiai nyugdíjasok.
A nyugdíjak összehasonlítása egy dolgot mutat. Nem biztos, hogy az Eurostat mindig pontosan tükrözi az adott ország életszínvonalát. A szlovák pénzügyminisztérium elemzői már hosszabb ideje felhívják erre a problémára a figyelmet. Ennek ellenére az adatok alapján kellemetlen tendencia látható.
Az életszínvonal Szlovákiában túl lassan növekszik, ezért is előzik meg a korábban szegényebb országok.
Ennek a negatív tendenciának a hosszú távú fennmaradása esetén valóban Szlovákiában lehet egyszer majd a legalacsonyabb az életszínvonal.
Az Eurostat a jövedelmi egyenlőtlenségeket is igyekszik mérni. Erre a célra az úgynevezett Gini-indexet használja. A nulla érték a tökéletes egyenlőséget fejezi ki. Ebben az esetben minden embernek pontosan ugyanannyi a jövedelme. Ellenkezőleg, a száz érték a tökéletes egyenlőtlenséget fejezi ki, ez az a helyzet, amikor egy adott államban csak egy ember rendelkezik minden jövedelemmel. Szlovákia Gini-indexe 21,2-es értéket ért el, ami a legalacsonyabb adat az egész Európai Unióban. A legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenség Bulgáriában van, ahol a Gini-index eléri a 38,4 értéket.
