Akadozó szlovák gazdaságmentés

A koronavírus járvány második hulláma idején októberben már befutott modellekre számíthattunk, hiszen az októberben bejelentett intézkedések struktúrájukban megfeleltek a tavasszal elindított intézkedéseknek. Nagyobb keretösszeggel, nagyobb támogatási célösszeggel és a tavasztól felhalmozott tapasztalattal hirdették meg, hogy a járvány leküzdése miatti intézkedések következményeit közvetlenül megérző vállalkozásoknak mentőövet nyújtsanak. Sokat mond a koalíción belüli állapotokról, hogy elsősorban a gazdasági minisztérium által kezelt programok nem indultak el.

A bérleti díjak részleges kompenzálását a Richard Sulík által vezetett gazdasági minisztérium kezeli, és az első hullámban kevesebb, mint 40 millió eurót költöttek erre a célra. A program elindításakor a valós kifizetésnek az ötszörösével számoltak. Az okokként a feltételeket sorolja a HNonline, mint a bérbeadónak kedvezményt kellett adnia a bérleti díjból, illetve azt, hogy a bérbeadónak is elektronikus aláírást kellett volna kialakítania. Aki ezt nem tette, az nem kapott támogatást.

A második hullám során bérleti díjakra egyetlen euró támogatást sem folyósítottak.

A 200 millió eurós keretösszegből a ki nem merített összeget a gazdasági minisztériumnak 2020 végén vissza kellett utalnia a pénzügyminisztériumnak. Hogy a program folytatódjon, a gazdasági minisztérium a keretösszeget januárban újra kérvényezte, de úgy néz ki, hogy a pénzügyminisztérium nem igazán igyekszik ennek a kérésnek a teljesítésére. Így a vállalkozóknak várniuk kell, míg a tárcák között egyezség születik.

A gazdaságmentő csomag talán legfontosabb elemét Milan Krajniak vezette munkaügyi minisztérium kezeli. A tavasszal meghirdetett programot leporolták, nagyobb támogatási célösszeget, és a feltételek könnyítését is meghirdették ősszel, de a lebonyolításba homokszem került, és komoly gondok adódtak az eredeti szerződések függelékeinek intézésekor. A tárca szerint mára az összes szerződésmódosítást eljuttatták az igénylőkhöz, és a hivatalok már csak azokat az eseteket oldják, akik nem teljesítettek valamilyen feltételt.

A HNonline egy vállalat esetét is bemutatja, amelynek, annak ellenére, hogy nincsenek bevételei, az állam felé el kellett vezetnie a kötelezettségeit, de támogatást ennek ellenére sem kapott októbertől. Várják a támogatást, de ha meg is érkezik, ennek nagy részét vissza kell utalniuk az állam felé, hogy teljesítsék a különféle adókötelezettségeket. Ha nem teljesítik, akkor viszont az államtól sem várhatnak segítséget.

Az eddig kifizetett összegek az Elsősegély és Elsősegély plusz keretében:

Az idegenforgalmi ágazatnak szánt segítséget a közlekedési minisztérium kezeli. A meghirdetett 100 millió eurós keretösszegből már látni lehetett, hogy ez nem lesz gyógyír az egész ágazatnak, és ez is a bevezetésekor akadozott.

A kiíráskor azzal számoltak, hogy 2020 végéig mintegy 17,7 millió eurót fognak szétosztani, de csak 6,3 milliót utaltak el, és további ötmillió euróra aláírták a támogatási szerződéseket.

A tárca a terv és a valóság közötti különbségről annyit nyilatkozott, hogy csupán becslésről volt szó, ami mindenesetre sokat elmond az állami tervezés megalapozottságáról. Tavasszal ez a modell másfél hónapig működött, és sok vállalat már három hónapja várja a segítséget, ami például fontos lenne, hogy az étkeztetési ágazat túlélje ezt a járványt.

A pénzpolitikai Intézet a lockdown következményét február végéig egymilliárd euró bevételkiesésre árazta be. Január végén viszont végződik a vállalatok ideiglenes csődvédelme, az úgynevezett Lex Corona. Ezek hatása összesítve, az olyan vállalatok számára, akik jelenleg nem rendelkeznek bevétellel, tartalékkal, nem kapnak állami támogatást, végzetes lehet. És ahogy telik az idő, ahogy húzódnak a korlátozások, a szolgáltatásokat végző vállalatok egyre nagyobb slamasztikába kerülnek.