Ahol a régió a saját termékeit kezdi kínálni
Az Ister-Granum Eurorégiót 2008-ban Magyarországon elsőként, az EU-ban pedig a második határon átnyúló csoportosulásként jegyezték be. Az IG-Heritage szervesen épül az egyesület 2012-ben elindított helyitermék-programjára, megvalósított projektjeire.

A programcsomag hat részből áll, és egy határon átnyúló helyitermék-hálózatot, egyfajta klasztert kíván létrehozni, fejlesztve ezzel az eurorégió gazdaságát, javítva munkaerőpiaci helyzetét, és erősítve a regionális identitástudatot.
A teljes akciótervet (TAPE-t) magában foglaló öt, határon átnyúló projektpár koordinációs és kommunikációs feladatait végzi az EGTC. Nemcsak a szokásos aktivitásokat vállalta magára, hanem a helyi termékek népszerűsítését, a termékek piacra jutásának a segítését is. Olyan kiadványt terveznek, amely nemcsak a helyi termelők és piacok adatbázisát tartalmazná, hanem egyfajta régiós turisztikai, gasztronómiai térképként szolgálna a helyieknek és a régióba érkezőknek. Vállalták, hogy az Ister-Granum magyarországi védjegyét bejegyzik a térség szlovákiai részén is.
A védjegy piacra vezetését segítik a helyi termékek bemutatására, árusítására alkalmas polcok, standok beszerzésével, illetve egy applikáció segítségével, amellyel a vásárlók mellett a vendéglátóipari egységek is közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a termelőkkel.
A régióban fekszenek Szlovákia legjobb szőlőtermő dűlői, ezért az akciótervben komoly hangsúlyt kap „A régió helyi borászait támogató szolgáltatások fejlesztése – Wine LAB” elnevezésű program. Ebben Muzsla község borlaboratóriumot hoz létre. A laboratórium eszközei 43-féle tulajdonságát tudják majd mérni a bornak. A laboratórium egyben meteorológiai előrejelző rendszert is működtet, ehhez a régió több pontján időjárási mérőállomást építenek.
A szolgáltatással szeretnék figyelmeztetni a borászokat az időjárás változásaira, hogy kivédhessék a kedvezőtlen hatásokat.
A magyar borászok bormintáit a kesztölci, felújításra kerülő Szívek pincében gyűjtenék, és hetente egyszer szállítanák a muzslai borlaboratóriumba elemzésre. A felújított pincében találkozókat is terveznek, ahol a borkészítésről, a jobb minőség és mennyiség előállításáról esik majd szó.
Az akcióterv következő projektje a helyi termékpiacokról szól. A projekt vezetője Szőgyén, ahol új funkciókkal bővül a tájház, és termékpiacot rendszeresítenek, illetve rendezvényeket tartanak. A megújuló tájházhoz épül egy 12 fő befogadására alkalmas pavilon és kültéri kemence.
A további projektben Párkány városa és egy esztergomi civil szervezet, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület szintén a helyi termékek értékesítési infrastruktúráját készíti fejleszteni. A Párkány főutcáján, a város tulajdonában lévő épületet megújítják, ahol VIZA-központ nyílik. Az ingatlanon keresztül könnyen el lehet majd jutni a fürdőből a város központjában lévő sétálóutcára, magában az épületben pedig a régió helyi termelői mutathatják be és árusíthatják a terményeiket, termékeiket.
Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület a saját tulajdonában álló, de korszerűtlen állapotú ingatlanát fogja felújítani. A továbbiakban átvételi pontként és képzési helyszínként kívánják hasznosítani. Az egyesület több mint tíz éve üzemelteti a Kiskosár bevásárló közösséget. A megújított épületnek köszönhetően, eszközök, hűtők beszerzésének következtében már nem csak heti egy alkalommal (csütörtök délután) lehet átvenni a megrendelt termékeket, hanem más napokon is megkaphatják az interneten megrendelt árut. Az egyesület a szemléletformálást is szeretné előtérbe helyezni, például a háziasszonyoknak képzést indítanak a helyes befőzésről.
A Kiskosár-rendszert a projekt keretében Párkányban is elindítanák. Az akciótervben egy projekt a terményfeldolgozásról, illetve a rövid távú tárolásról szól. A regionális feldolgozási és kiskereskedelmi kapacitásokat fejlesztené Németh Árpád sikeres ipolyszakállosi vállalkozó, aki olyan gépet üzemeltetne, amellyel a térség kisebb termelői pépesíthetnék, pasztörizálhatnák, csomagolhatnák, címkézhetnék a terményeiket.
Nem nagy kapacitású gépben gondolkodtak, hiszen azt szeretnék, hogy ne kelljen keverni a termelők terményeit, hanem a gépsor segítségével minden termelő a saját termékét állíthatná elő.
A gépsor arra is alkalmas, hogy kisebb kiszerelést is választhassanak, és a vendéglátó egységek például a reggeliztetésnél felkínálva megkedveltessék a szállóvendégekkel a helyi termékeket.
Magyar oldalról a Börzsöny–Duna–Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület két átvevőpontot alakít ki a Szobi Kistérségben, ahol a termelőktől beérkező árukat tudják időlegesen tárolni, majd a viszonteladókhoz, vásárlókhoz eljuttatni. A Börzsönyben nagy hagyománya van a bogyósgyümölcsök termesztésének, s az új hűtőkonténerek elsősorban a kisebb termelőknek segíthetik a tárolást, amíg vevőre találnak. Az egyesület erősíteni szeretné a vevőkörét az iskolai, illetve a szociális intézmények konyháival, illetve beszereznek egy gépjárművet a régión belüli árumozgatásra.
Az akcióterv fő erénye abban rejlik, hogy a működő aktivitásokat sikerült egymással összekapcsolni. Nagy Péter azt is elárulja, hogy a jelenlegi szlovák–magyar határon átnyúló programok sokat segítenek a térségnek a kitűzött célok elérésében. A működő pályázatok egymást erősítik.
Elkezdik a Karva–Párkány–Helemba közötti kerékpárút kiépítését, így az ott épülő Ipoly-híd révén végre rákapcsolódhatnak az Eurovelo-6 nemzetközi kerékpárútra. Jelenleg az a feladatuk, hogy az érkező kerékpárosokat letérítsék a térségbe. Ehhez kerékpárpontok, pihenőhelyek, kijelölt kerékpárutak kellenek, illetve a felkapott fürdők vagy a bazilika mellé olyan attrakciók, mint a börzsönyi kisvasút, vagy a karvai Hrossó-kúria, illetve a zselízi Esterházy-kastély.
Megjelent a Magyar7 2020/34. számában.