2026. április 6., 12:52

A zéró kibocsátás politikája globálisan 40 billió dollárral foghatta vissza a gazdasági növekedést

Az emberi tevékenységnek a klímaváltozásra gyakorolt állítólagos hatására hivatkozó, politikai ideológiák mentén, az elmúlt évek során széleskörben megvalósított intézkedések, az úgynevezett zéró szén-dioxid és metán kibocsátás megvalósításának szükségességét hangsúlyozó progresszív politikák kihatásai, akár 40 billió dollárral is visszafoghatták a globális gazdasági növekedést – állítja elemzői véleményekre hivatkozó cikkében a témával ismételten és részleteiben is foglalkozó hírportál, a wattsupwiththat.com.

A hírforrás nyilvánosan hozzáférhető adatokat felvonultatva egyebek mellett arra mutat rá, hogy globálisan a 2010 és 2026 évek között különböző – az érintett politikákat elfogadó - kormányok és a vállalatok becslések szerint 2 billió amerikai dollár értékű összegeket fektettek be nap-, szél- és egyéb – állítólagosan zéró szén-dioxid és metán – kibocsátású technológiák létrehozásának ígéretével indított programokba.

Tették mindezt a küszöbön álló, állítólagos „tiszta” energiára való átállás ígéretével. Hozzáteszik: a valóság azonban azt mutatta, hogy a deklarált célok helyett a nyilvánosság egy illúziót kapott, egy törékeny energiahálózatot, magasabb villanyáram-árakkal és gyakorlatilag semmilyen – a klímaváltozás tekintetében bizonyítható – pozitív változásokkal. Megjegyzik: az energiaforrások továbbra is függőek maradtak a szénhidrogén alapú energiaelőállítástól, szén-dioxid-intenzívek maradtak, de sokkal drágábbak, ugyanakkor kiszámíthatatlanok és így megbízhatatlanabbak lettek.

A hírforrás rámutat: a deklarált célok megvalósítása helyett a „nyilvánosság csupán egy illúzióval lett gazdagabb”, a gyakorlatban azonban csak azt kapta, hogy az általa használt elektromos hálózat sebezhetőbb lett, illetve a villamos áram fogyasztói árai emelkedtek, miközben a változtatásoknak semmilyen, a klímaváltozás jelenségére gyakorolt hatásai nem voltak kimutathatóak.

Röviden összesítve: a lakosság által többségében használt villanyáram forrásait tekintve továbbra is szénhidrogén alapú – és így szén-dioxid kibocsátáshoz kötött – maradt, ugyanakkor drágábbá és elérhetőségét tekintve, kevésbé megbízhatóvá változott.

A hírforrások által megszólaltatott szakértők szerint a „tiszta és megújuló energiával” kapcsolatos, alapvető számításokat rosszul értelmező tévképzetek mellett, az ilyen energia előállítására vonatkozó becslések figyelmen kívül hagynak néhány lényegi tényezőt. Mégpedig leginkább az állítólagosan „megújuló” energiaforrások becsült és valós kapacitásai közti lényeges eltéréseket. Ezzel összefüggésben a hírforrások elsődlegesen azt említik, hogy a „megújuló” energiaforrások, vagyis nagyrészt a szél- és a napenergiára támaszkodó megoldások, hatékonysága mindössze 20 százalék körüli megbízhatóságot és állandóságot képes biztosítani. Míg a fosszilis energiahordozók felhasználására, illetve a nukleáris technológiákra alapozó energiaelőállítási technológiák esetében ezek a számok 60 és 90 százalék közötti hatékonyság mellett működnek.

Hozzáteszik: a hatékonyság mellett a gazdasági hatások tekintetében is jelentős eltérések tapasztalhatóak, konkrétan, míg minden kötődő költséget figyelembe véve az úgynevezett „megújuló” energiaforrások tekintetében 120 és 150 amerikai dollárt kitevő költséggel kell számolni egy megawattóra elektromos energia előállításánál, addig ez két- háromszorosának számít a gázfelhasználású hőerőművek, illetve a nukleáris energiát használó erőművek költségeihez képest azonos energiatermelés mellett.

Megosztás

Címkék