A szomszédos országokhoz képest drágábban vásárolunk élelmiszert
Az élelmiszerárak Európában évek óta jelentős eltéréseket mutatnak, és ez a különbség jól érzékelhető, ha a kontinens különböző régióit vizsgáljuk. Az alábbiakban annak jártunk utána, hogy a közép- és nyugat-európai országokhoz képest Szlovákiában minként alakulnak az élelmiszerárak.
Míg Nyugat- és Észak-Európában – például Dániában, Luxemburgban vagy Ausztriában – a fogyasztók az átlagos európai áraknál akár 25–30 százalékkal többet fizetnek egy azonos kosárért, addig Kelet- és Délkelet-Európában a helyzet éppen fordított. Romániában, Bulgáriában vagy Lengyelországban a lakosok 30–35 százalékkal alacsonyabb árakon juthatnak hozzá az alapélelmiszerekhez, mint az uniós átlag mutatja.
Ez az árkülönbség nem csupán a vásárlói kosár tartalmától, hanem a gazdasági fejlettségtől, a bérek nagyságától és a helyi inflációtól is függ.
Szlovákia az európai mezőny középmezőnyébe tartozik. Az élelmiszerár-index alapján az ország árai kismértékben, körülbelül 6 százalékkal maradnak el az uniós átlagtól, így bár a közép-európai viszonylatban már a magasabb árszinthez tartozik, a nyugat-európai országokhoz képest még mindig kedvezőnek mondhatók.
A visegrádi országokat nézve azonban már árnyaltabb a kép: Szlovákia élelmiszerárai a V4-ek között a legmagasabbnak számít. Csehországban vagy Magyarországon a kosár értéke 10–15 százalékkal, Lengyelországban pedig akár 30 százalékkal alacsonyabb, mint Szlovákiában. Ez a különbség a vásárlói szokásokban, a boltláncok versenyében és az inflációban is jól érzékelhető.
A nyugat-európai árszinthez képest Szlovákia árai már közelítenek a drágább országokéhoz, például Ausztriához vagy Svédországhoz. Bár az ország lakosai még mindig valamivel kevesebbet fizetnek, a különbség nem jelentős, és a helyi bérekhez viszonyítva az élelmiszerek terhe a családi költségvetésen belül érzékelhető.
A szlovákiai fogyasztók körében egyre nagyobb az igény az átláthatóságra, ezért 2025 nyarán elindították a Cenyslovensko.sk platformot, ahol a különböző boltláncok, így a Lidl, a Kaufland, a Billa vagy a Tesco aktuális árait lehet nyomon követni. Ez az eszköz nemcsak a fogyasztók számára ad áttekintést, hanem a kereskedelmi versenyt is serkenti, elősegítve, hogy a boltok versenyképes árakat kínáljanak.
Egyes fogyasztói csoportok a drágább láncok elleni bojkottot is kezdeményezték, bár a szakértők szerint Szlovákia árai nem kiugróan magasak a nemzetközi viszonylatban.
Összességében elmondható, hogy Szlovákia élelmiszerárai az uniós átlag alatt maradnak, a közép-európai szinten azonban már a magasabb árszínvonalhoz tartoznak. A szomszédos országokhoz képest, különösen Lengyelországhoz viszonyítva, jelentősebb különbség figyelhető meg, ami a vásárlók mindennapi költségeiben is érzékelhető.
A folyamatos infláció, valamint az árfigyelő platformok bevezetése arra utal, hogy az országban is egyre nagyobb figyelem irányul a fogyasztói árak alakulására és a vásárlók érdekeinek védelmére.
