A szlovákiai háztartások kivárnak
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet Home Credit számára készített, 1022 fős reprezentatív felmérése szerint a szlovákiai emberek 52 százaléka már nem tervez semmilyen nagyobb pénzügyi beruházást 2026-ban. Ez azt jelenti, hogy minden második háztartás gyakorlatilag lezárta az idei nagyobb kiadásait – vagy egyszerűen nincs rá anyagi mozgástere
A háttérben nem nehéz megtalálni az okokat. A felmérés szerint a szlovákiai háztartások több mint 80 százaléka arról számolt be, hogy havi kiadásai magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Minden harmadik család esetében ez az emelkedés már jelentős mértékű.
Ez a nyomás egyértelműen visszaköszön a fogyasztói döntésekben.
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása a markáns regionális különbség. Míg Pozsony megyében a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy idén már nem készül nagyobb beruházásra, addig Nagyszombat megyében ez az arány 53 százalék, Eperjes megyében pedig már 58 százalék.
Vagyis a fővárosban és környékén még látható némi pénzügyi mozgástér, az ország más részein azonban sokkal óvatosabbak a háztartások. A visszafogottság különösen jellemző az 54 év felettiekre, az elváltakra, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségűekre.
Akik még terveznek nagyobb kiadást idén, azok körében egyértelmű favorit az ingatlanfelújítás. A megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy lakás- vagy házfelújításba vágna bele. Ez a leggyakrabban említett nagyobb beruházás.
Nem sokkal marad el ettől a tartós háztartási cikkek és bútorok vásárlása, amelyet a válaszadók 14 százaléka jelölt meg.
A lakásfelújítás kapcsán is erős a jövedelmi különbség. A havi 1200–1500 euró közötti keresettel rendelkezők körében mindössze 12 százalék gondolkodik felújításban, míg a 3000–4000 eurót keresők esetében ez már 25 százalék.
Ez jól mutatja, hogy a felújítás ma már nem pusztán szándék kérdése, hanem egyértelműen anyagi lehetőségé.
A nagyobb kiadások finanszírozásában továbbra is a saját megtakarítás játssza a főszerepet. A válaszadók pontosan fele mondta azt, hogy félretett pénzből fedezné a tervezett beruházást.
Ez alapján bár a hitel továbbra is jelen van a nagyobb vásárlások mögött, a szlovákiai lakosság többsége egyelőre inkább saját forrásból próbál gazdálkodni.
A számok összességében azt mutatják, hogy a szlovákiai háztartások pénzügyi hangulata továbbra sem nevezhető felszabadultnak. A megemelkedett megélhetési költségek mellett sokan inkább elhalasztják a nagyobb döntéseket.
Akik viszont még költenek, azok nem feltétlenül luxuscikkekre vadásznak – inkább az otthonukra, életminőségükre vagy praktikus szükségleteikre fordítanák a pénzüket.
