A szlovák munkaerőpiac stagnálása mögött szerkezeti gyengeségek állnak
A statisztikai hivatal legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai szerint a foglalkoztatottság ötből tíz ágazatban csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez a tendencia már nem pusztán szezonális ingadozás, hanem a gazdaság mélyebb szerkezeti problémáinak jele.
A legnagyobb visszaesést a nagykereskedelem szenvedte el, ahol a foglalkoztatottak száma 4%-kal csökkent. Ez az ágazat jellemzően a fogyasztás és a belső kereslet alakulásának egyik legérzékenyebb mutatója, így a csökkenés azt jelzi, hogy a vállalkozások továbbra is gyenge kereslettel és szűkülő forgalommal küzdenek.
Az ipar, az építőipar és a szállítás szintén csökkenést mutatott (0,8–1,8%), ami arra utal, hogy a gazdasági aktivitás általánosan mérséklődik, és az exportorientált vállalatok sem tudják ellensúlyozni a belső piac gyengeségét.
Ugyanakkor néhány szolgáltatási ágazatban – például a vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban és kommunikációban – enyhe növekedés volt tapasztalható. Ez főként a turisztikai szezon és a digitális szektor bővülésének köszönhető, nem pedig a munkaerőpiac tartós javulásának. Az éves összesített adatok (január–augusztus) szerint a foglalkoztatás öt ágazatban növekedett, a leggyorsabban, 2,4%-kal az idegenforgalomban, ami azonban továbbra is a gazdaság kisebb részét képviseli.
A negatív trend különösen a szállítás és a nagykereskedelem területén figyelmeztető. Ezek az ágazatok kulcsszerepet játszanak az ellátási láncokban és az ipari termelés logisztikai hátterében, így a visszaesés láncreakciót indíthat el a beszállítói szektorban és a regionális munkaerőpiacokon is.
Összességében az adatok azt mutatják, hogy a szlovák munkaerőpiac 2025 közepére elvesztette korábbi lendületét, és a gazdaság szerkezete egyre nehezebben alkalmazkodik a lassuló növekedéshez. A kormány által bejelentett konszolidációs intézkedések rövid távon tovább fékezhetik a foglalkoztatás bővülését, ha nem társulnak célzott beruházásösztönző és képzési programokkal.
A helyzet tehát kettős: a turizmus és a kommunikációs szektorban megindult enyhe növekedés biztató, de a gazdaság fundamentumai – ipar, építőipar, logisztika – még mindig gyengék.
Ha a kormány valóban stabilizálni akarja a munkaerőpiacot, nem elég a költségvetési fegyelemre hivatkozni: aktív gazdaságpolitikai válaszokra van szükség, különösen a termelő és exportorientált ágazatokban, ahol a munkahelyek hosszú távon keletkeznek – és tűnnek el.
