A szakemberek szerint jócskán elhibázott Matovič nagy családi mentőcsomagja

A szakembere legfontosabb kritikája tulajdonképpen egy mondatban összefoglalható: a csomag egyenlőtlenül osztaná el a rendelkezésre álló forrásokat. A leginkább rászoruló, legszegényebb családok kevesebb pénzt kapnának, mint a legtöbb bevétellel rendelkezők.

Az RRZ számításai szerint a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába sorolt családok bevételei átlagosan 108 euróval nőnének havonta, míg a legmagasabb kategóriába tartozóké 143 euróval.

A közgazdászok szerint a várható áremelkedés, infláció és a közüzemi számlák emelkedése épp a legszegényebb családok igényeit nem veszi figyelembe. Hasonló kritikát fogalmazott meg egyébként Richard Sulík gazdasági miniszter is, aki Boris Kollár házelnök tizenegy gyerekével példálózva elmondta, a Sme rodina elnöke évente mintegy 30 ezer euróval több pénz vihet haza gyermekei miatt.

Matovič mentőcsomagja, nem kis vitákat kiváltva, gyorsított eljárásban ment át előbb a kormányon, majd a parlamenten is, hogy aztán Zuzana Čaputová elnöki vétójában elakadjon.

Hogy a törvényhozás letöri-e az elnöki vétót, egyelőre nem tudni. Elvileg holnap, azaz kedden szavaznak róla a képviselők, bár a sikerről beszámoló billboardok, rajtuk Matovič fejével, már a múlt héten felbukkantak a közutak mentén.

Nézzük az RRZ legfontosabb kifogásait röviden:

1. Nem a legszegényebbek kapják a legnagyobb támogatást

Azt már korábban tudni lehetett, hogy a gyermektelen családok, az egyedülállók, vagy azok, akik családi pótlékra már nem jogosult gyermeket nevelnek, semmilyen segítséget nem kapnak a csomag keretében. 

Szlovákiában a hárommillióból mintegy 740 ezer családban él legalább egy olyan gyermek, aki jogosult családi pótlékra.

Ez a 740 család nagyjából 2,5 millió embert jelent, így az ország másik fele, mintegy 3 millió lakos tulajdonképpen egyetlen centet sem kap az inflációs mentőcsomagból. Bár arányosan a szegényebb családok több pénzhez jutnak (2023-ban mintegy 21%-kal emelkedik majd a bevételük), a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozó családok abszolút értékben jóval több pénzt kapnak majd az államtól. Ha az abszolút számokat nézzük, akkor a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók havi bevétele 108 euróval emelkedik 2023-ban, míg a lista tetején álló családoké 143 euróval.

Érdekes módon a közepes jövedelmi kategóriába sorolt háztartások (956-1049 euró közötti havi bevétel) kapják a legtöbbet, mintegy havi 170 eurót.

2. A segítség nem eléggé specifikus

A szakemberek szerint célzott, időszerű és elégséges segítségre lenne szükség. Az inflációs csomag sajnos nem ilyen. A közgazdászok különösen a körlátogatásra vonatkozó segítséget bírálják, mondván, az tulajdonképpen azokon a családokon segít csak, ahol a gyermekek már eleve látogatnak ilyen köröket. 

A szegényebb családok gyermekein nem segít.

3. Csökkenti ugyan a szegénységet, de csak a gyermekes családoknál

Azt az RRZ illetékesei is elismerik, a gyermeke családok esetében csökkenti a szegénységi szint alá süllyedés veszélyét, ugyanakkor azokban a családokban, ahol nincs gyermek, a nyugdíjasoknál vagy az egyedülálló felnőtteknél nem. 

4. Nem egyértelmű, honnan lesz rá pénz

A gazdasági tárca állásfoglalása szerint négy különböző forrásból finanszírozzák majd a mintegy 1,2 milliárd euróba kerülő csomagot. Mintegy 327 millió euró az állami adóbevételek átcsoportosításából származik, 118 millió euró az önkormányzatok adóterheinek növeléséből, 504 millió költségvetési tartalék, 420 millió pedig az önkormányzatok költségvetési többletéből adódik.

Ez azt jelenti, hogy 831 millió eurót ad ugyan az állam, de 540 milliót az önkormányzatok pénzéből finanszíroznak.

5. Rossz hatással lesz az államháztartásra

A Költségvetési Tanács szerint negatívan érintheti jövőre az államháztartást, ha változatlan formában újra elfogadják az inflációs csomagot. A számítások szerint az ország éves bruttó nemzeti össztermékének  1%-val, nagyjából 1,12 milliárd euróval emelkednének a közszféra kiadásai.