A Samsung és a kisvállalkozó, mint pénzautomata
A dél-szlovákiai, magyarok lakta többszáz kilométeres sáv gazdasági életét látványos és elhúzódó problémák jellemzik hosszú évtizedek, de akár vehetjük a legutóbbi lapszámunk megjelenése óta eltelt időszakot is. Ez utóbbiról látszólag a Galántán működő Samsung gyár szlovákiai kivonulásának a bejelentése gondoskodott. Amint azt Mészáros András, a Magyar Szövetség gazdasági szakértője megjegyezte, a hivatalos nyilatkozatok szerint a döntés hátterében elsősorban világgazdasági folyamatok állnak, de szinte nyílt titok, hogy az emelkedő bérköltségek egyre inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy a kedvező feltételeket kereső befektetők újabb territóriumok után nézzenek.
Beszélgetőpartnerünk egy furcsa, szinte mindannyiunkat érintő anomáliára is rámutatott, ami talán meg is magyarázza a munkaadó és a munkavállaló oldalán egyaránt fellépő folyamatos elégedetlenséget, pedig a havi kimutatások szerint valóban drága bérekről beszélhetünk.
De úgy is fogalmazhatnánk, hogy sokba kerül a dolgozó, aki viszont keveset keres. Ez a gazdasági életben nem lehetetlen, hiszen a munkabér adó- és járulékterheit mindkét félnek fizetnie kell, s csak a megmaradó összeg fogható fel tényleges, vagyis elkölthető jövedelemként. A többi pedig „a munkabér ára” kategóriába tartozik. Abba a kategóriába, amelyben Szlovákia immár a V4-es országok között az első helyezett, azaz a közép-európai régió meghatározó gazdasági négyesében nálunk a legmagasabbak a munkabért terhelő járulékok.
Az ilyen, akár gyorsan változó szabályozók miatt beszélhetünk „könnyűszerkezetes” gazdaságról, amelynek jellemzője a készen ideszállított termékelemek, modulok és további kiegészítők összeszerelése és nem a nagy befektetéseket igénylő gyártás kiépítése. Ezzel azonban az is együtt jár, hogy a multinacionális vállalat akár néhány hónap leforgása alatt is továbbálljon és olyan új helyszínt keressen, ahol a szabályzók költséghatékonyabb fenntartást ígérnek. Mészáros András elmondta, hogy a galántai Samsung nem is megy messzire, hiszen Budapest környékén telepedik majd le.
A gazdasági szakember inkább már csak a margóra jegyezte meg, hogy a helyzetet tovább rontja a tavaly elfogadott konszolidációs csomag a különböző egyéb megszorításaival.
Beszélgetésünk során nem mehettünk el amellett sem, hogy a galántai Samsung kivonulása miatt nemcsak konkrétan a Samsungban dolgozó emberek veszítik el a munkájukat, hanem mindazok a beszállítók is, akik kizárólag, vagy főképpen az elektronikai óriás mátyusföldi üzemének voltak a partnerei. Mészáros András nem feledkezett meg azokról a független vállalkozókról sem, akik ilyen vagy olyan módon, akár egy sarki kifőzde működtetésével szerves részévé váltak a Samsung holdudvarának, s tegyük hozzá, ez a vállalkozói kör viszont már nincs abban a helyzetben, hogy szintén felvonja a vitorlát és kövesse az elektronikai óriást a következő gazdasági kikötőbe.
A Samsung kivonulása reputációs veszteséget is okoz az országnak, hiszen eddig a Szlovákiából kivonult cégek inkább egy szűkebb szakmai réteg előtt voltak ismertek, viszont a Samsung egy olyan óriáscég, amelyet a világ minden részén ismernek, s termékei jelentős része közvetlenül a lakosság számára kerül értékesítésre. Egy ilyen vállalatóriás döntése ezáltal sokkal szélesebb körben vált ki reakciókat, ami, lássuk be, nem lesz kedvező hatással a szlovák gazdaság nemzetközi megítélésére.
A nagy külföldi vállalatok figyelik egymás lépéseit, tehát ha valamely cég szintén a kivonulást latolgatja, annak akár követhető példává is válhat a neves világcég lépése. Meg nem erősített információként, afféle vállalati pletykaként fel is merült ebben a kontextusban egy másik, nem kevésbé neves cég, a pozsonyi Volkswagen neve is, tette hozzá Mészáros András.
Bár a Samsung Galántán működött, ez inkább Pozsony közelségének köszönhető és nem vethető össze a keletebbre fekvő magyar járások gazdasági mutatóival. Ezek a régiók gazdasági értelemben nagyon elhanyagolt, sőt elhagyatott állapotban vannak, ahova még összeszerelő üzemek sem települtek. A kis- és középvállalkozásokra, a mezőgazdaságra és más helyi aktivitásokra lehet csak hagyatkozni, vagy rosszindulatúan kifejezve, ezek a régiók erre vannak kárhoztatva. Hiszen az összeszerelő üzemek sem jönnek csak „úgy”, függetlenül az infrastrukturális körülményektől, s így nem is kell csodálkozni, hogy autópálya, vagy kiépített vasúti közlekedés nélkül komolyan nem is lehet ilyen beruházásokkal számolni.
A szakértő egyetért azzal a felvetésünkkel, hogy Dél-Szlovákiát egyik kormány sem érzi igazán és teljesen a magáénak, hiszen ez a régió ezidáig „magyar övezetként” vésődött be a szlovák pártok tudatába, s így a szavazatok iránti hajszában inkább olyan vidékeknek tettek beruházásokat vonzó szívességeket, ahol nagyobb eséllyel számítottak támogató szavazatokra. Itt jegyezte meg Mészáros András, ezért fontos, hogy legyen magyar parlamenti képviselet, hiszen tényleges lobbierővel csak a törvényhozás széksoraiban helyet foglaló párt – esetleg a kormánykoalíció részeként – rendelkezik. Ez jelenleg is így van, hiszen ismertek a közeli jövőre vonatkozó tervek, amiből szintén hiányoznak a Dél-Szlovákiát támogató befektetések.
Harmadik témaként hagytuk a hozzánk legközelebb álló vállalkozói réteg, a kis- és középvállalkozók körülményeinek vizsgálatát. Mészáros András elmondta, hogy a korábban tárgyalt járulékterhek és konszolidációs intézkedések következtében látványosan csökken az egyéni vállalkozók száma. 2025 utolsó negyedévét 2024 utolsó negyedéhez hasonlítva 6 százalékos csökkenésről lehet beszélni. Ez egy akkora visszaesés, amekkorát 2018 óta nem láttunk. Megdöbbentő, hogy idén januárban és februárban 11 ezer egyéni vállalkozás szűnt meg, ahogy a köznyelvben meghonosodott, ennyien adták vissza az év első két hónapjában az iparengedélyt. Ennek oka, hogy az egyéni vállalkozók esetében növekedtek leginkább a járulékterhek, s ehhez járult még tavaly a tranzakciós adó. Sokan kényszervállalkozóként dolgoztak, s most, hogy drasztikusan nőttek a költségek, sokan egyszemélyes kft. alapításával próbálkoznak. Ez a cégforma azonban több adminisztrációs terhet, sőt gyakran akadályt jelent a vállalkozónak. Az elemző példaként a kettős könyvelés bevezetését, illetve a jövedelem több feltételhez kötött folyósítását említi, s hozzáteszi, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a kormány a következő konszolidációs csomag részeként éppen nem az egyszemélyes kft.-ket veszi majd célba. A lényeg viszont, hogy a kormány folyamatosan rontja a vállalkozói környezetet azzal, hogy újabb és újabb akadályokat épít be a szabályozók közé, viszont az egyszemélyes kft., vagy az egyéni vállalkozó nem követheti a nagy Samsung példáját és nem kereshet magának kedvezőbb körülményeket nyújtó székhelyet.
Olvasóink jobb tájékozódása végett tartjuk szükségesnek elmondani, hogy egy egyéni vállalkozó minimum 400 eurót köteles havonta fizetni ilyen-olyan járulékként, függetlenül attól, hogy az adott hónapban volt-e egyáltalán bevétele. A sort még lehetne további intézkedésekkel folytatni, viszont szívesebben adunk helyet a vállalkozói létet megkönnyebbítő javaslatoknak. A Magyar Szövetség egy ilyen javaslatcsomaggal állt elő még február folyamán, amelyből illusztrációképpen mi is bemutatunk néhányat. Elsőként a mikrovállalkozásoknak nyújtandó, államilag ellenőrzött kölcsönök bevezetését említi Mészáros András, majd a sort az általános forgalmi adó fizetésére való kötelező regisztráció alsó határának megemelésével folytatja. Ezt követi az európai uniós alapok hatékonyabb lehívására tett javaslat, hiszen a regionális alapoknál például nagyon sok támogatási lehetőséget nem használnak ki.
Mivel az uniós projektek nagy részt érthetetlen újbrüsszeli nyelven fogalmazták meg, a Magyar Szövetség olyan ügyfélközpontok létrehozását is szorgalmazza, ahol a vállalkozókat segítenék a projektírásban és a támogatások lehívásában. Sőt, a párt nem idegenkedik a technika legújabb vívmányainak a vállalkozók munkáját csökkentő kihasználásától sem, és ezért például egy előzetes adóbevallást is végeztetnének a mesterséges intelligenciával. Az emberi jóváhagyás elengedhetetlen marad továbbra is, de a rutinszerűen végzett munkáknál támogatják a modern technológiák kihasználását.
Mindezen változás alapját a politikai akarat jelenti. A közösségünk számára fontos döntéseknél tehát elengedhetetlen a parlamenti jelenlét – zárta gondolatait Mészáros András, a Magyar Szövetség gazdasági szakértője és frappánsan hozzátette: a döntéshozók nélkülünk nem fognak ránk gondolni!
Megjelent a Magyar7 2026/10. számában.
