A nettó bérünk csökken, de az állam jól jár
Az idei évtől a munkavállalóknak több olyan változással kell szembenézniük, amelyek közvetlenül hatnak a nettó bérük összegére. A közös nevező mindegyik intézkedésben az állam bevételeinek növelése – mutatták be a Humanet HR-platform szakértői. Emelkedtek az adók és járulékok, egyes terhek pedig az államról a munkáltatókra kerültek át, ráadásul a munkanélküli-ellátás összege is csökken.
A szakértők emlékeztetnek: a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék tavaly még 4 százalék volt, januártól viszont 5 százalékra emelkedett. A munkáltatói rész nem változott. A munkát terhelő egészségügyi járulékok teljes összege így 16 százalékra nőtt, ami két év alatt két százalékpontos emelkedést jelent.
Változott az is, hogy milyen jövedelmek után kell járulékot fizetni. Tavalyig a táppénz, a gyermekápolási támogatás és a szülési szabadság idején járó juttatások csak balesetbiztosítási járulékkal voltak terhelve. Idén januártól azonban minden járulék vonatkozik ezekre a jövedelmekre, beleértve például az ez idő alatt kapott jutalmakat is.
Az eddigi kétkulcsos személyi jövedelemadó helyett idén négy adósávot vezettek be. A 19 százalékos adót mindenki megfizeti, akinek a havi adóköteles jövedelme nem haladja meg a 3665,28 eurót (korábban ez a határ 4186 euró volt). A 25 százalékos kulcs a 3665,28 és 5029,10 euró közötti részre vonatkozik, a 30 százalékos kulcs az 5029,10 és 6250,86 euró közötti jövedelemre. A legmagasabb, 35 százalékos adókulcs az ezeket meghaladó jövedelmeket terheli.
Idén kevesebb lesz a munkaszüneti nap is. A november 17-i ünnep végleg megszűnt munkaszüneti napnak lenni, és ideiglenesen ugyanígy változott a május 8. és szeptember 15. is. Ez a szakértők szerint kedvezőtlen a munkavállalóknak, és hatással van a pótlékok, illetve bérezési szabályok számítására is.
A változások egy másik negatív eleme a csökkenő munkanélküli-ellátás. Az új szabályok szerint a támogatás összege a negyedik hónaptól kezdve minden hónapban tovább csökken: míg az első három hónapban marad az eddigi szinten (a napi alap 50 százaléka), addig a negyedik hónapban már csak 40, az ötödikben 30, a hatodikban pedig 20 százalékot fizetnek.
A szakértők szerint az idei év a legnagyobb mértékű bérügyi beavatkozás az elmúlt években. A konszolidáció ugyan növeli az állam bevételeit, de közben csökkenti a munkavállalók rendelkezésre álló jövedelmét, és növeli a cégek adminisztratív és pénzügyi terheit.
„Ha mindezt egy mondatba sűrítenénk: kevesebb nettó pénz a dolgozóknak, több kötelezettség a munkáltatóknak” – foglalták össze a Humanet bérszakértői, Klaudia Sehnalová és Alexandra Luptovcová. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a konszolidáció mellett idén a fizetési átláthatóságról szóló irányelv és a platformmunkáról szóló uniós előírások bevezetése is új belső folyamatokat, jelentési kötelezettségeket és bérstruktúra-módosításokat tesz szükségessé.
