A munkaügyi tárca kész több száz millió eurót kifizetni a nyugdíjasoknak a gyermekeik után járó szülői bónuszokra
Milan Krajniak munka,- szociális és családügyi miniszter mai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy minisztériuma kész kifizetni akár az ez évi maximális 550 millió eurónyi szülői bónuszt is és 208 milliós tartalékot is elkülönített.
Azt viszont, hogy honnan jut majd hozzá ehhez a 758 millió euróhoz, csak a holnapi sajtótájékoztatón fogja közölni. Annyit mondott, hogy a Szociális Biztosító jó gazdálkodása teszi mindezt lehetővé. Több példán is bemutatta, hogyan változik majd a nyugdíjas szülők jövedelme.
A bónusz az adózó gyerekek jövedelmétől függ majd, akik nem mindig járulnak hozzá a szüleik nyugdíjához.
A járulékok továbbra se változnának. A tervezet az adózó felnőtt gyerekek jövedelme 5%-ának átcsoportosításával számol, megfelezve azt az anya és apa között.
A 2021-es év adatai alapján 2,3 millió adófizető állampolgár 9,5 milliárd euróval gyarapította a Szociális Biztosítót. Szlovákiában ma 816 ezer olyan nyugdíjas él, aki gyermeket nevelt. Az összes kifizetett nyugdíj 7 milliárd eurót tett ki, de csak 4 milliárdot kaptak azok a nyugdíjasok, akik gyermeket neveltek, pedig a nyugdíjrendszert ma épp az ő gyerekeik tartják fönn a befizetéseikkel. Ezt az állapotot a miniszter már régóta diszkriminációnak tartja, amin enyhítene a szülői bónusz, noha nem szüntetné azt meg teljesen. Egy nyugdíjas anya, aki 4 gyermeket nevelt föl, ez évben is majd 3 ezer euróval kevesebbet kapna még egy gyermektelen nyugdíjassal összehasonlítva.
A szülői bónusznak köszönhetően 136 ezer egygyermekes nyugdíjas, 426 ezer kétgyermekes, 181 ezer három-, 46 ezer négy- és 27 ezer öt- és többgyermekes nyugdíjas szülő kapna magasabb nyugdíjat.
Ha például a kétgyerekes nyugdíjas szülők mindkét gyereke 800 eurót keresne, akkor a szüleik havonta 40 euróval több nyugdíjat kapnának (az éves szülői bónusz 480 euró lenne). Ha 1200 eurót keresnének, akkor havonta 60 euróval kapnának többet (az éves bónusz 720 euró lenne).
A miniszter megjegyezte, hogy a változtatások már nem rontanak a közszféra pénzügyi helyzetén, sőt, éppen ellenkezőleg. A nyugdíjrendszer fönntarthatóságát az első pillér tervezett reformja a bruttó hazai termék 1,8 %-ával javítaná, a közszféra pénzügyi helyzetét a GDP 2,4 %-ával, a minisztérium pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése pedig akár a GDP 3 %-val is javulhatna - az elkövetkező 50 évben.
