A munkát büntető konszolidáció
Többszöri halasztás után végre az elmúlt héten bemutatta Ladislav Kamenický pénzügyminiszter a kormány harmadik konszolidációs csomagjának egy részét. A 22 intézkedés azonban újra csak azt bizonyította, hogy a kormány célja az egyszerű pénzszerzés a valódi megoldások helyett, méghozzá úgy, hogy figyelmen kívül hagyja a várható gazdasági hatásokat.
Ezek közül az egyik legjelentősebb az a tény, hogy a szlovákiai infláció már most is magasabb mint 4 százalék, ami azt is jelenti, hogy az eurózóna élén vagyunk, miközben a konszolidáció első és második csomagjával már jócskán benne vagyunk a „megtakarításban”. A gyakorlat persze köszönőviszonyban sincs a tervekkel, mert hiába fizetünk magasabb és új adókat, az állam továbbra is túlköltekezik, a vállalkozások lehetőségei pedig szűkülnek. Többet fizetünk a szolgáltatásokért, a termékekért, s ugyan a nominálbér növekszik és néhány szektorban a reálbérek is emelkednek, a fogyasztás csökken, vagyis a vásárlási hajlandóság azért nem nő, mert az embereknek kevesebb a pénzük és meggondolják, mire költenek. Ez pedig a fogyasztásra épülő gazdasági modellben egyáltalán nem egészséges, hosszabb távon pedig komoly gondokat okozhat. Erre jött a pénzügyminiszter keddi bejelentése a jövő évi konszolidációról.
A hónapokig lebegtetett intézkedéscsomag 2026-tól 2,7 milliárd eurós egyenlegjavítást céloz meg, és bár az üzleti szféra azt kérte, hogy inkább magán spóroljon az állam, a terhek jelentős része a munkáltatókat és a lakosságot sújtja. A 2024-től hatályos első konszolidációs csomag nagyjából 2, az idén érvényes második 2,7 milliárd eurót hozott. A megszorítások jövőre hatályba lépő harmadik csomagjának összesen 35 intézkedése (ebből a múlt héten csak azt a 22-őt mutatták be 2,7 milliárd euró értékben, amely 2026-ra érvényes) révén 4,7 milliárd euró megtakarítást remélnek. Azt azonban előre leszögezhetjük, hogy az életszínvonal csökkenésével kell számolni, és nehezebb lesz megélni munkavállalóként és vállalkozóként egyaránt.
A költségvetés kiadási oldalán csökkennek a dologi és beruházási kiadások, korlátozzák a járműbeszerzéseket, hivatalokat vonnak össze, illetve szüntetnek meg, befagyasztják a fizetéseket a minisztériumoknál és a hozzájuk tartozó intézményeknél, s ez érinti az önkormányzatokat is; kivétel az oktatási és az egészségügyi tárca, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bére jövőre is emelkedik. Az egyes tárcáknál leépítések, prémiumstop, a tanácsadói állomány létszámának a csökkentése jöhet, miközben bizonyos testületek, például a rendőrség, a tűzoltóság, a hadsereg, a pénzügyőrség, a bíróságok és az ügyészség ebből kimarad. A bérek befagyasztása máris ellenérzéseket váltott ki, mert a kormány nem ezt ígérte a rendőröknek.
A kormány szerint az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk a konszolidációhoz: a központi elvonás nő, a személyi jövedelemadóból nekik jutó részesedés csökken, miközben a települések és a megyei önkormányzatok kiadásai továbbra is magasak. A munkáltatók terhei természetesen ismét nőnek, a táppénz első, a munkáltató által fizetett szakasza 10 napról 14 napra nő.
A munkaerőpiaci visszatérést a munkanélküli-ellátás sávos csökkentésével akarja a kormány ösztönözni: az első három hónapban marad az 50%, majd a következő 4–6. hónapban 40–20%-ig csökken a támogatás. Ez persze azt is jelenti, hiába dolgoztunk előtte akár 10 évig folyamatosan, csak kevesebb pénzt kapunk vissza az államtól a befizetéseink után. A 13. nyugdíj három évig (2026–2028) változatlanul 667,30 euró marad, vagyis nem nő az infláció mértékének megfelelően.
Az évi 44 ezer euró felett keresők az eddigi 19 helyett 25 százalék, 60 ezer euró felett 30, 75 ezer euró felett pedig 35 százalék jövedelemadót fizetnek jövőre. Jegyezzük meg, nem a teljes összegből, csak a küszöb feletti rész adózik magasabb kulccsal. Az alkotmányos tényezők, vagyis a miniszterek, képviselők és az államfő is – elvileg – többet adóznak majd, valójában azonban ez csak az államfő esetében igaz, hiszen a képviselők költségtérítései nem adókötelesek. A legnagyobb vállalatok számára bevezették az új minimális társasági adó (daňová licencia) sávot: 5 millió euró feletti adóalapnál 11 520 euró a mostani 3840 euró helyett.
2026-tól 1 százalékponttal magasabb egészségbiztosítást kell fizetniük a munkavállalóknak, az egyéni vállalkozóknak és az önkéntes alapon biztosítottaknak. A változás azt jelenti, hogy minden munkavállaló, akinek 2026-ban az előző évhez képest nem növekszik majd a bére, kevesebbet fog keresni nettóban, az átlagbért keresőknél ez havi 10 eurót jelent. A szakszervezetek és munkáltatói szövetségek „gazdasági hazardírozásnak” nevezik a lépést: szerintük drágul a munka, romlik a versenyképesség, visszaeshet az értékesítés és nőhet a munkanélküliség.
A pénzügyi szektorban a kollektív befektetéseket terhelő különadó 4,36%-ról 15 százalékra ugrik. A munkaszüneti napok közül 2026-tól végleg nem lesz pihenőnap november 17-e, és 2026-ban január 6-án és május 8-án is dolgozni fogunk, és a boltok is kinyithatnak.
Bár általános áfakulcsemelés nem jön, célzott áfa-szigorítás igen: a magas cukor- és sótartalmú élelmiszerek, desszertek, csokoládék, kekszek, kandírozott gyümölcsök, fagylalt, dzsemek, cukrozott üdítők, sós „rágcsák” 23 százalékos kulcs alá kerülnek. A cukor és só, a bébiételek, a tejes italok, a joghurtok, a cukormentes 100%-os levek és diabetikus termékek kivételt képeznek. Emelkedik a szerencsejátékok és a nem életbiztosítások adója, valamint tonnánként 1,35 euró közteher jön az építőanyag-kitermelésre (kavics, homok, kő).
Az adóelkerülés ellen 2026. január 1-je és június 30-a között „általános adópardon” lép hatályba: aki rendezi hátralékát vagy önrevízióval bevallja és befizeti adóhátralékát, mentesül a bírság és a késedelmi kamat alól. 2026 márciusától kötelező lesz a készpénzmentes fizetés elfogadása: QR-kódos vagy terminálos fizetést minden kereskedőnek biztosítania kell. Céges autóknál, ha vegyes, üzleti és magáncélú a felhasználása, az áfának csak a felét lehet levonni, a cégeseknél a teljes összeget.
A deficitcsökkentés terve tehát egyszerre szól állami lefaragásról, célzott adó- és járulékemelésekről, valamint a kiskapuk zárásáról. Lehet hiányt csökkenteni munka- és fogyasztásellenes eszközökkel, csak nem érdemes. Mert ahol a munka drága és a bizalom kicsi, onnan a pénz, a tehetség és végül az emberek mennek el. A hiány után meg marad az üres tér.
