A megszorítások éve
Az elmúlt évek sem bizonyultak egyszerűeknek gazdasági szempontból, de az idei esztendő sem lesz az. Már januárban szembesülünk a megszorításokkal, amelyek leginkább a középosztályt és a családokat érinthetik kedvezőtlenül.

Az adóváltozások január elsejétől hatályosak. Meg is gyűlt ezzel a bajuk a szolgáltatásokban dolgozóknak, hiszen aki az új év első perceiben is dolgozott, annak éjféltől már más kulcsokkal kellett számolnia. A gyakorlat azt is megmutatta, hogy még január másodikán is, amikor a legtöbb étterem, üzlet kinyitott, voltak problémák az átállással, vagyis az új árak feltüntetésével, elsősorban a kisebb egységekben.
Az áfa alapkulcsa 23 százalékra emelkedett, de két kedvezményes, 19 és 5 százalékos adókulcs is bevezetésre került. Ezzel egyidejűleg megszűnt a korábbi 10 százalékos adókulcs. Módosították a vállalkozók áfa-nyilvántartási szabályait is. A kisvállalkozásokat mindezek mellett egy speciális áfamentességi rendszer segíti majd az EU többi tagállamában.
Az adóhivatal több szakmai napot is tart, hogy segítse az átállást, illetve felhívta a figyelmet az áfás regisztráció szabályainak változására is. Az új rendszer szerint, ha egy vállalkozó eléri az 50 ezer eurós naptári éves árbevételt, köteles áfanyilvántartási kérelmet benyújtani. Ezt követően a következő év január 1-jétől áfaalany lesz. Ha egy naptári évi forgalma meghaladja a 62 500 eurót, azonnal áfaalany lesz. Egyúttal nyilvántartásba vételi kérelmet kell benyújtania, ahol közli, hogy a forgalom alapján áfaalany lett.
Vagyis az ilyen vállalkozásoknak lehetőségük van hazájukban az általuk választott EU-országok adóhatóságaitól kérvényezni ennek a különleges elbánásnak az alkalmazását, és az említett országokban történő megerősítést követően már nem kell áfanyilvántartást regisztrálniuk, hanem áfamentességet élveznek.
A természetes és jogi személyek jövedelemadójának számításában is komoly változások történtek. Az egyéni vállalkozók jól járnak, hiszen az eddigi 60 ezer eurós évi bevétel értékhatárát 100 ezer euróra növelték, ameddig 15 százalék jövedelemadót kell fizetni.
Változnak a gyermek után járó adókedvezmény alkalmazásának feltételei is. A 15 éven aluli gyermek után 100 euróig terjedő adóbónusz vehető igénybe. A 15 és 18 év közötti gyermekek esetében legfeljebb 50 eurós adóbónusz jár, a 18 éven felüli gyermekek adóbónusza pedig megszűnik. Emellett csökken az adóbónusz azoknak az adózóknak az esetében is, akiknek a havi adóalapja meghaladja a 2145 eurót, havi 3630 eurós fizetés felett pedig már egyáltalán nem fog járni. Az áfa emelése mellett ez lehet komoly hatással a családokra. Az alkalmazottak januárban még nem, de februárban már látni fogják a változást, hiszen a nettó bérük alacsonyabb lesz. Az egyéni vállalkozók majd jövő évben tapasztalják a különbséget az adóbevallás benyújtásakor, illetve az adó befizetésekor.
A szülői nyugdíj is változik. Tavaly 908 043 jogosultnak átlagosan havi 28,20 euró szülői nyugdíjat fizetett a szociális biztosító, tehát összesen évi 338,40 eurót. A 2025-ös évre vonatkozó szülői nyugdíjat 2026-ban fizetik ki a gyermekek 2025. évi adóbevallása alapján.
A szülői nyugdíjat a 2 százalékos adófelajánlás kompenzálja. A befizetett adójuk két százalékát adhatják a gyerekek a szüleiknek. A szociális biztosító az adóhivatal adatai alapján fizeti ki ezt a pénzt, először 2026-ban, a 2025-ös adózás alapján.
Az adórendszer bonyolultabbá vált, és fontos kedvezmények szűntek meg. A hatások persze néhány nap alatt még nem igazán érzékelhetők, az lesz a döntő, hogy a gazdaság mennyire tud fejlődni és a növekvő kiadásokat vagy éppen hiányzó támogatást miként tudják kompenzálni a növekvő bérek. Az elmúlt időszakban ugyanis éppen az infláció utáni béremelkedés enyhítette a jelentős drágulást, de most a munkáltatók is nehéz helyzetben vannak.
A konszolidációs csomag leginkább egyszerű sebtapasznak tűnik a koronavírus-járvány alatt elkövetett hibák, a pénzszórás és az elszabaduló energiaárak okozta hiány enyhítésére. Most az a kérdés, lenyeli-e a társadalom a megszorításokat, jegyezzük meg azonban, hogy a gazdasági kérdések eddig sem eredményeztek nagy tüntetéseket, így feltehetően most sem fognak. Ha mégis lesznek, a kormány enyhít a szorításon, az viszont más kérdés, hogy milyen lesz a gazdasági szereplők válasza a különadókra, a növekvő terhekre, amit áttételesen majd a munkavállalók is megéreznek.