A magyar kormány szinte valós időben látja, mit művelt a koronavírus a gazdaságban

Minden gazdaságpolitikai döntéshez elengedhetetlen, hogy pontos információkkal rendelkezzenek a döntéshozók.

A heti gazdasági index azért is egyedi, mert viszonylag pontos és gyors információt ad a gazdaság alakulásáról – pár napos késéssel.

Ha összehasonlítjuk a gazdaság teljesítményét mérő szokásos statisztikai adatokkal, akkor szembetűnő, hogy azok csak a tárgyidőszak lezárását követően, jelentős késéssel jelennek meg. Így például Magyarországon az ipar és kiskereskedelem teljesítménye a tárgyhónapot követő 35. napon, az építőipar esetében a 45. napon, míg a gazdaság összteljesítményét mérő GDP a negyedév végét követő 45. napon válnak ismertté. Többé-kevésbé Szlovák Statisztikai Hivataltól is hasonlóan érkeznek az anyagok.

Válság idején, ebben a turbulens időszakban különösen fontos, hogy a gazdaság teljesítményéről a lehető legaktuálisabb információk álljanak rendelkezésre. Hasonló megfontolásokból az elmúlt hetekben a Fed, majd a Bundesbank is készített egy úgynevezett heti gazdasági indexet, amelynek képet kellene adnia a GDP-ről.

Szemben a kizárólag negyedévente, a tárgyidőszak teljesítményét összesítve mérő és egyben jelentős publikációs késéssel elérhető GDP adatokkal, a heti gazdasági index a nevéhez híven pár nap késéssel tud az egyes hetek gazdasági aktivitásáról képet adni. Az index előállításához a hivatkozott források olyan heti, vagy akár napi rendszerességgel is elérhető

mutatókat vettek alapul, mint a villamosenergia-felhasználás, a légszennyezés, a légi és közúti forgalom, valamint egyes kulcsfogalmak Google-kereséseinek gyakoriságát. Magyarországon a fenti mutatók bővíthetőek voltak az online pénztárgépek forgalmának és az útdíjak napi alakulásával is.

Mindezek felhasználásával adattömörítő, illetve adatillesztő módszerekkel készül a Pénzügyminisztérium Heti gazdasági indexe, amely az előző év ugyanazon hetével veti össze  a magyar gazdaság teljesítményének változását. . Ez alapján a heti gazdasági index értékének negyedéves átlagából – ugyan számottevő hibahatárral – az adott negyedév GDP volumenváltozására is következtethetünk.

A heti gazdasági index idei alakulását vizsgálva megállapítható, hogy

az már február elejétől – vélhetően a kínai termelésleállásokkal összefüggésben – lassulást jelzett.

Március második felében a járványügyi helyzet élesedése nyomán pedig meredek csökkenésbe váltott.

Ezt követően a mélypontot március utolsó és április első három hete jelenthette, amikor az előző évhez képest 16-18%-kal lehetett kisebb a magyar gazdaság teljesítménye.

Április végétől a heti gazdasági index – a Pünkösdhöz köthető június eleji megtorpanástól, majd az azt követő megugrástól tisztítva – határozott kilábalást jelez,

amelyben előretekintve is két tényező meghatározó. Egyrészt a magyar gazdaság fundamentumai erősek valamint hathatós gazdaságpolitikai lépések segítik a gazdaságot, amelyek támogatják a belső kereslet gyors helyreállását. Mindezek, valamint az első negyedévben 9,1%-kal emelkedő bruttó bérek és 4,6%-kal növekvő nettó reálkeresetek együtteseként például június első tíz napjában már a tavalyi évhez hasonló forgalmat regisztráltak a kiskereskedelemben.

Másrészt a magyar ágazatok teljesítménye, legyen az akár az ipar vagy a turizmus erősen függenek a világgazdasági fejleményektől. E tekintetben kedvezőtlen, hogy a világszerte óvatosabbá váló magatartás miatt alacsonyabb lehet a tartós fogyasztási cikkek, így például az autók vagy a külföldi utazások, nyaralások iránti kereslet. Ráadásul szemben az itthon sikeresen visszaszorított járvánnyal

a világban összességében dél- és észak amerikai, ázsiai és afrikai gócpontokhoz köthetően egyelőre emelkedik a napi újonnan regisztrált fertőzöttek száma, ami miatt csökken az esélye annak, hogy a világgazdaság növekedési pályája gyorsan helyreáll.

Dózsa László, Várpalotai Viktor úgy ítéli meg, hogy a fennálló külső kockázatok közepette a heti gazdasági index alakulása is megerősíti, hogy a magyar gazdaság vérkeringése fokozatosan újraindult.

Így bár a második negyedévi GDP adatok vélhetőleg még a 2008-2009-es években regisztrált visszaesésnél is nagyobbat mutathatnak, a fokozatos kilábalásnak köszönhetően a magyar gazdaság a harmadik negyedévet a járványtól sújtott második negyedévinél érdemben magasabb kibocsátási szinteken kezdheti meg.