A leszakadó járások 18 éve segítség nélkül – nem ide irányultak a beruházási támogatások
A versenyképesség előmozdítása és a regionális különbségek csökkentése volt a regiófejlesztési támogatási program célja. A 2002 óta odaítélt támogatások elemzése azonban azt mutatja, hogy a program nem szolgálja az egyenlőtlenségek csökkentését – állítja a Trend portál, amely szerint a legtöbb támogatást az ország nyugati részén fekvő nagyvárosokhoz és közvetlen környezetükhöz juttatják.
2002 óta Szlovákia 1,97 milliárd eurót költött beruházás-ösztönzésre. Ezek segítségével 65 ezer új munkahelyet kellett létrehozni, azaz egy munkahely létrehozására 30 ezer eurót költöttünk.
A járásokat a fejlettségük, illetve a munkanélküliségi adatok alapján négy kategóriába sorolták. A beruházás helyszíne pedig befolyásolta a beruházás-ösztönzések folyósításának feltételeit. Ennek alapján a D-kategóriás járásokba történő beruházásoknál a legpuhábbak a támogatás elnyerésének feltételei. Ennek ellenére mégsem a D-kategóriás járások a nyertesei a beruházás-ösztönző programnak. A beruházás-ösztönző támogatás lehetett adókedvezmény, közvetlen beruházási támogatás, a kialakított munkahelyekre szánt támogatás, vagy az átképzésre nyújtott támogatás
Az elmúlt 18 évben Eperjes megye vállalatai kapták a legkevesebb ilyen típusú támogatást, csupán 80 millió eurót nyertek el. Kassa megye már jobban áll a maga 291 millió eurójával, de látni kell, hogy kétharmadát ennek az összegnek maga Kassa város, illetve Kassa-vidék járás vállalatai vitték el. Besztercebánya megye vállalatai 149 millió eurót nyertek.
Ebben a három megyében van a legtöbb D-kategóriás járás, mégis csupán az ösztönzők 26 százalékát nyerték el,
miközben itt már fél millió eurós beruházásra is lehetett kérni, persze a beruházás 30%-át az új technológiáknak kell kitenni.
A nyugati A-kategóriás járásokban a feltételek jóval szigorúbbak: a beruházás minimális nagysága 40 millió euró, és 60%-át kell kitennie az új technológiáknak. Ezeket a feltételeket a nagy külföldi autóipari vállalatok játszva teljesítették.
A rekordot a zsolnai KIA autógyár tartja, amely 2005-ben 180 millió euró beruházás-ösztönzést kapott.
(157 millió a beruházási támogatás, 15 milliót kapott átképzésre, és 7 milliót munkahelyteremtésre. 2007-ben és 2009-ben további beruházási támogatást hagytak számukra jóvá 38 és 15 millió euró nagyságban. A beruházás összértéke cca. 1,3 milliárd euró.)
Őket követi a nagyszombati PSA csoport, amely 2003-ban 166 millió eurót kapott.
(Az egymilliárd eurós beruházást közvetlenül 84 millióval támogattuk, kaptak 13 millió euró adókedvezményt, 44 millió eurós árkedvezményt kaptak az ingatlanra, átképzésre 16, munkahelyteremtésre pedig 8 millió eurót kaptak. 2017-ben egy további százmillió fejlesztés után 18,6 milliós adókedvezményt hagytak nekik jóvá.)
A rangsorban a harmadik a nyitrai Jaguar Land Rover 130 millió eurós támogatással.
Mindenesetre érdemes megvizsgálni az országok szerinti lebontásban is a 2002 óta nyújtott támogatásokat. Itt a pálmát a dél-koreaiak viszik 450 millió euróval, őket követik a németek 262,7 millióval, majd a franciák 193,3 millióval. Ez a hármas majdnem elvitte az ösztönzők felét, őket követi Hollandia 176,5 millió euróval, Nagy Britannia nem egész 130 millióval, illetve az USA nem egész 110 millióval.
Csak ezután jönnek a hazai tulajdonú vállalatok, amelyek 108 millió eurót kaptak, tehát az ösztönzőknek alig hat százalékát kapták a szlovák vállalatok.
A további államok közül megemlítenénk Ausztriát (85,6 millió euró), Olaszországot (70 millió) és Csehországot (62,6 millió, ebből 58,5 millió a Duslónak). A magyar vállalatok az elnyert 10 millió eurós ösztönzővel messze a sor végén vannak.
A térképről kitűnik, hogy Dél-Szlovákia nem sok mindent kapott.
Ide sorolható Dunaszerdahelyről a Schindler (8,7 millió euró adóelengedés/29 milliós beruházásra), Tanyról a Passivhaus (2,3 milliós adókedvezmény /13,2 milliós beruházásra), Érsekújvárról az Osram (2,3 millió/12,6 millió), vagy a Párkányi dán Monarflex (2,7 millió/ 18,7 millió).
Léva már kicsit jobban áll, itt két vállalat kapott 17 milliónyi ösztönzőt, Losoncig nincs mit felsorolni, viszont Losoncra már 20 millió felett érkezett beruházás-ösztönzés, Fülekre több mint 8 millió, ahogy Rimaszombatra is. Kehencre mondhatni számolatlanul érkezett, viszont
Bodrogköz és az Ung- vidék sajnos teljesen üres maradt.
Reméljük, hihetünk Richard Sulík gazdasági miniszternek, aki már bejelentette, hogy az ösztönzőket az elkövetkező években elsősorban a legszegényebb régiókba kell irányítani. Az utolsó 12 elbírált kérvény közül nyolc már a D-kategóriás járásokból származik.
