A legnagyobb cégeket is eléri az adatlopás
Ma már a korábban megszokottnál is nagyobb figyelmet kell szentelnünk annak, hogy elolvassuk a személyes adataink védelme, legális és biztonságos kezelése érdekében a GDPR-t (General Data Protection Regulation), azaz az általános adatvédelmi rendeletet. Nagyobb elővigyázatosságot igényel az eljárás azzal kapcsolatban, milyen személyes adatainkat adjuk meg telefonjainkon, tabletjeinken és számítógépen keresztül.
Hogy mennyire hiányos a médiatudatosság ezen a területen, azt jól mutatja a Pew Research 2019-es felmérése, mely szerint az amerikai Facebook felhasználók 74 százaléka nem tudott arról, hogy az oldal adatokat gyűjt róluk, amelynek következményeként személyre szabott hirdetéseket jelenítenek meg számukra.
A figyelmen kívül hagyott adatvédelmi beállítások gyors kattintásos elfogadása különösen nagy kockázatot jelent,
ugyanis a személyes adataink végül könnyen egy reklámcéghez, elemzőkhöz, vagy legrosszabb esetben csalókhoz kerülhetnek.
A Google-t 2019-ben 50 millió eurós bírsággal büntette a francia információszabadságért felelős bizottság (CNIL), ugyanis a vállalat nem teljesítette az európai általános adatvédelmi rendelet előírásait.
A Google nem adott elegendő információt a felhasználóknak a beleegyezési irányelvekről, és nem biztosította számukra a megfelelő ellenőrzést a személyes adatok feldolgozásának módja felett.
Ez a mai napig a legnagyobb GDPR-bírság Európában, amelyet az átláthatóság hiánya miatt szabtak ki azzal kapcsolatban, hogy az adatokat hogyan gyűjtötték be az érintettektől, és hogyan használták fel őket.
A Cambridge Analytica Facebook-botrány a világ egyik legnagyobb GDPR megszegésével kapcsolatos botránya, amelynek vétkese az egyik legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook. Óriási felháborodást keltett az, hogy megtörténhet, a világ egyik legnépszerűbb közösségi oldala közel 87 millió felhasználójának adataival él vissza jogtalanul. Az adatgyűjtéssel és adatelemzéssel foglakozó CA vállalat jutott hozzá a Facebook felhasználóinak adataihoz illetéktelen módon 2013-ban, egy, a Facebookba belépő külső alkalmazáson keresztül a Facebook engedélyével.
A főként amerikai felhasználókat érdeklődési körükhöz illő, főleg politikai reklámokkal és tartalmakkal láttak el a Facebookon, és ezzel együtt alaposan befolyásolhatták a 2016-os amerikai választásokat és a Brexit-szavazás kimenetelét.
A közösségi oldalt illetőleg a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság a Facebookot Európában 500 ezer fontra, Az Egyesült Állapokban 5 milliárd dollárra büntette.
A Monzo online bank 2018-ban hozta nyilvánosságra, hogy adatlopás áldozatává váltak, s több tízezer ember kártyájának adatai kerültek illetéktelen kézbe.
Az ügyfelek az általuk el nem végzett átutalások észrevételét követően értesítették bankjukat a csalárd tranzakciókról, s a bank utánajárt a bűncselekményre utaló történéseknek.
A vizsgálat után a bank pénzügyi bűnözéssel és biztonsággal foglalkozó csapata gyanúsnak találta, hogy az érintett ügyfelek 70% -a december és április között használta kártyáját ugyanazon online jegyértékesítési kereskedőnél, mégpedig a Ticketmaster-nél. Ez azért tűnt szokatlannak, mivel összességében az összes vásárló csak 0,8% -a használta a Ticketmaster-t.
A Monzo azonnal értesítette a többi bankot, a Ticketmaster-t és az amerikai titkosszolgálatot az ügy kapcsán, hogy rájöjjenek, mi is történik valójában. Az összesített adatok alapján egyértelművé vált, hogy súlyos szabálysértés történt. A jogsértés oka a BBC értesülése szerint akár 40 000 brit felhasználót is érintett és a háttérben egy harmadik féltől származó ügyfélszolgálati chatbot lehetett. Az adatlopás megfékezése érdekében a bank 6000 pótkártyát küldött ki azoknak az ügyfeleknek, akik a jegyüket használták a Ticketmaster-nél.
