2026. szeptember 10., 17:28

A lakosság számára továbbra is prioritás a saját ingatlan birtoklása, az eladósodottság azonban folyamatosan nő

A szlovákiai lakosok csaknem háromnegyede hosszú távon előnyösebbnek tartja a saját lakást vagy házat, mint a bérlést. A megkérdezettek 42 százaléka a saját ingatlant a nyugdíjas évekre szóló pénzügyi biztonság egyik formájaként is értékeli. Mindez abból a reprezentatív felmérésből derült ki, amelyet a MindBridge kutatóügynökség júniusban végzett a Simplea társaság megbízásából, ezer, 18 és 65 év közötti válaszadó részvételével.

Ingatlanok
Fotó: Pexels

„A saját lakhatás továbbra is rendkívül fontos prioritás Szlovákiában. A megkérdezettek 74 százaléka hosszú távon akkor is előnyösebbnek tartja azt a bérlésnél, ha a vásárlást jelzáloghitellel finanszírozzák. Az emberek akkor sem akarnak lemondani a saját otthonról, amikor annak finanszírozására lényegesen több pénzt kell fordítaniuk, mint korábban” – mondta Peter Horčiak, a társaság jelzáloghitel-elemzője.

Szerinte a szlovákiai emberek inkább más prioritásaikat alakítják át: elhalasztják az autóvásárlást, az utazást, vagy megfizethetőbb környéken keresnek ingatlant. „Ez azt mutatja, hogy a saját otthon iránti vágy továbbra is erős, csupán az odavezető út változik” – tette hozzá.

A saját lakhatás iránti erős preferencia annak ellenére is megmaradt, hogy az ingatlanvásárlás egyre nagyobb kihívást jelent sok ember számára. Ez különösen a fiatalok esetében szembetűnő. Míg a 18 és 24 év közöttiek 85 százaléka még a szüleivel él, a 25–34 éves korosztályban már egyre erősebb az önállósodás igénye. Ebben a korcsoportban az emberek 37 százaléka tervezi, hogy két éven belül jelzáloghitelt vesz fel.

A lakhatási költségek leggyakrabban a háztartások jövedelmének 20–30 százalékát teszik ki, ami havi 200–500 eurót jelent. Ezzel párhuzamosan a szlovákok 85 százaléka takarékoskodik vagy fektet be, közülük 41 százalék havonta legfeljebb 150 eurót tesz félre. Az ingatlanvásárlást tervezők csaknem fele az ingatlan értékének legfeljebb 80 százalékát kitevő jelzáloghitellel számol. A vásárlás finanszírozásának kiegészítésére saját megtakarításait az emberek 49 százaléka használta fel.

„Ingatlanvásárláskor gyakran elsősorban a jelzáloghitelről esik szó. Valójában azonban a hitel csak egy része a teljes pénzügyi tervnek. Magasabb finanszírozás mellett is számolni kell az önerővel, a berendezés költségeivel, az esetleges felújítással, és mindenekelőtt pénzügyi tartalékot is kell képezni. A magasabb, az ingatlan értékének 80–90 százalékát elérő LTV megkönnyítheti a fiatalok belépését az ingatlanpiacra, de nem keltheti azt a benyomást, hogy saját forrásokra és pénzügyi felkészültségre már nincs szükség” – figyelmeztetett Vojtech Višňovský pénzügyi tanácsadó, a zsolnai Simplea Point igazgatója.

Erika Pastoráková, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetgazdasági Karának dékánja emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában az Európai Unión belül a második legmagasabb a saját tulajdonú lakásban élők aránya, a lakosság több mint 93 százaléka saját lakásban vagy házban él.

A bérlakáspiac ugyanakkor az egész Európai Unióban itt az egyik leggyengébb, ezért a fiatalok számára a saját otthonhoz vezető út általában jelzáloghitelen keresztül vezet. Ennek eredményeként a fiatal szlovákiai háztartások Közép- és Kelet-Európa legeladósodottabbjai közé tartoznak”

– tette hozzá.

Az Európai Unióban a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya átlagosan csaknem 70 százalék. „Németországban például az emberek kevesebb mint 50 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban. Ott a bérlakásban élés történelmileg is nagyon erős” – magyarázta Pastoráková.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szlovákiaik vagyonának 89 százalékát saját ingatlan teszi ki, ami szerinte nem feltétlenül kedvező mutató. A saját tulajdonú ingatlanok mintegy 70 százalékában maguk a tulajdonosok élnek. Mint megjegyezte, ez nagyrészt annak a következménye, hogy a korábbi állami, szövetkezeti és önkormányzati lakásokat magántulajdonba adták el.

Megosztás
Címkék