A kis- és középvállalkozások nehéz helyzete
Nehéz időszak előtt állnak a vállalkozók. Egyrészt a konszolidációs intézkedések jelentős része éppen őket érinti, s ugyan a különadókat elsősorban a multinacionális gigászok és a legnagyobb szereplők fizetik meg, de az adóváltozások jelentős része hatással lesz a kis- és középvállalkozások működésére is.
A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége az elmúlt időszakban több gazdasági kihívásra is felhívta a felvidéki közösség figyelmét. Januárban – a Paragraf Adótanácsadó és Könyvelő Irodának köszönhetően – egy olyan, a magyar és a szlovák adóváltozásokról szóló informatív anyagot osztott meg tagságával, amely különösen hasznos a jelenlegi nehéz időszakban.
Azt ugyanis a vállalati működést csak kívülről figyelők is észlelhették, hogy a szeptemberi választások óta, az új kormány intézkedéseinek köszönhetően, jelentős változások történtek az élet több területén.
A könyvelő iroda a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének a tagszervezete, amellyel nagyon jó az együttműködés, mondta lapunknak Iván Tamás, a szövetség elnöke. Az iroda már tavaly is készített egy hasonló összefoglalót, s annak pozitív fogadtatása miatt döntöttek úgy, hogy idén folytatják a kezdeményezést.
A vállalkozókat tömörítő szervezet elnöke kérdésünkre elmondta, a legfőbb gondot az okozza, hogy a szlovák kormánynak még mindig nem sikerült megoldást találnia az energiaárak növekedésére. Emiatt vélhetően sokan elgondolkodnak majd azon, hogy érdemes-e folytatni, nem beszélve arról, hogy a mintegy 900 illeték áprilistól érvényes jelentős drágulása szintén megterheli a vállalkozók költségvetését.
A Paragraf Adótanácsadó és Könyvelő Iroda idei kiadványából megtudhatjuk, hogy hat területen változtak a vállalkozókat érintő adószabályok.
Ettől az évtől kezdve a jogi személyek újra kötelesek elvárt adót fizetni, vagyis egy minimum összegben meghatározott társasági adót akkor is be kell fizetni az államkasszába, ha a társaság veszteséges, vagy a kiszámolt fizetendő adója nem éri el ezt az összeget.
Az elvárt adó mértéke a jogi személyek adózandó bevételétől függ majd. Ez az adófajta nem érinti a természetes személyeket, az alapítást követő első évben a jogi személyeket, kivéve azokat az adóalanyokat, akik más, felszámolás nélkül megszűnt adózók jogutódai, de azokat sem, amelyeket nem vállalkozás céljából alapítottak (civil szervezetek, alapítványok, közhasznú társaságok, kamarák, politikai pártok és mozgalmak, egyházak, községek, lakástulajdonosok érdekvédelmi egyesületei). Nem kell elvárt adót fizetniük a közkereseti társaságoknak, vagy a védett műhelyt, illetve védett munkahelyeket üzemeltetőknek, továbbá a felszámolás vagy csődeljárás alatt álló jogi személyeknek, valamint a földközösségeknek, amelyek csak a földközösségekről szóló törvényben meghatározott jövedelmet realizálnak, és adózandó bevételeik nem haladják meg a 10 ezer eurót.
További fontos változás, hogy 7-ről 10 százalékra növekedik az osztalék után fizetendő forrásadó kulcsa. Osztalékok esetében a növelés először azt az adózott bevételt fogja érinteni, amelyet a 2024-től kezdődő tárgyévben mutatnak ki.
A vállalkozásokat érintő pozitív változások közül ki kell emelni, hogy nő a mikroadózók adóköteles bevételeire vonatkozó értékhatár, valamint változik a 15 százalékos adókulcs érvényesítésénél meghatározott bevételi értékhatár. Eddig ezeket az összegeket a kötelező ÁFA regisztráció esetében meghatározott forgalom alapján határozták meg, a változást követően viszont az értékhatár mindkét esetben fixen 60 ezer euróra nő.
A jövedelemadóról szóló törvény módosítása alapján adójóváírás érvényesíthető a jelzáloghitelek után befizetett kamatokból, legfeljebb azok értékének 50 százalékáig. Egy másik adójóváírási lehetőség a jelzáloghitelek megemelt törlesztőrészletét érinti. Az adózó eldöntheti, hogy melyik adójóváírást fogja érvényesíteni: vagy a befizetett kamatok alapján a jövedelemadó törvényben foglalt feltételek szerint, vagy a megemelt törlesztőrészletből az említett törvény 52. paragrafusában foglaltak alapján.
A törvény meghatároz egy maximális értékhatárt, ameddig az adóbónusz érvényesíthető. Eddig legfeljebb 400 eurót lehetett levonni, 2024-től viszont ez az összeg 1200 euróra változik.
Az alkalmazottaknak a munkatevékenységgel kapcsolatban nem pénzbeli juttatásként adott dolgozói részvényei vagy üzletrészei ezentúl adómentes juttatásnak minősülnek.
Hasonlóképpen adómentes lesz az egyéni vállalkozónak a gazdasági tevékenységével összefüggésben nem pénzbeli juttatásként adott részvény vagy üzletrész abban a cégben, amelynek a tevékenységét végzi.
Iván Tamás elmondta, azért is tartották fontosnak, hogy tagszervezetük összefoglalóját minél szélesebb közönséghez eljuttassák, mert számos olyan hazai vállalkozó van, akinek üzleti kapcsolatai vannak Magyarországon is, így nemcsak a szlovákiai, hanem a magyarországi jogszabályi módosításokkal is tisztában kell lenniük.
A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége idén is rendezvényekben gazdag évre számít, egyik kiemelt eleme a Felvidéki Mentorprogram folytatása.
A korábban már Erdélyben és a Vajdaságban is sikeresen megvalósított mentorprogramot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a kezdeményezésére társzervezőként indította a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége, a budapesti Design Terminal szakmai partnersége mellett.
A program első felvidéki évadát 2021-ben valósították meg. A képzés során a mentoráltak folyamatosan kapnak konkrét feladatokat, amelyeket a mentorukkal közösen kell megoldaniuk.
A vállalkozói szövetség szakemberei interjúkat készítenek velük, hogy felmérjék, miként vélekednek a programról, illetve, hogy megtudják, hol tartanak a vállalkozásukban fellelhető problémák megoldásában.
A kapcsolatépítés és a szórakozás jegyében február 24-én tartják a Felvidéki Vállalkozók Bálját Rimaszombatban, immár negyedik alkalommal, majd áprilisban az egyetemistákat és a középiskolásokat célozzák meg a startup-konferenciával, amely az új ötletekre és azok megvalósítására fókuszál.
Júniusban már hagyományosan az Év Vállalkozóját keresik, majd ősszel a nagy népszerűségnek örvendő Felvidéki Expóra készül a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége, amelynek a vállalkozói reggeli elnevezésű találkozói éppen a napokban indultak, elsőként Komáromban és Dunaszerdahelyen.
