A kevesebb Dél-Szlovákiában még kevesebb
Az elmúlt évben az infláció két évtizedes csúcson volt, ami azt jelenti, hogy a fizetések reálértékében az ezredforduló utáni időszak legnagyobb visszaesését okozta. Idén ugyan lassult az euró értékvesztésének üteme, de továbbra is igaz, kevesen mondhatják el magukról, hogy bérükből többet engedhetnek meg maguknak, mint egy évvel ezelőtt.
A negyedéves elemzések közül még csak a márciusi időszakig terjedő áll rendelkezésünkre, de ebből is egyértelmű, hogy az elmúlt 20 év legjelentősebb ütemű béremelését tapasztalhattuk meg, ennek ellenére immár ötödik negyedéve minden többletet felfal az infláció. Reálbér-növekedést 2023 első negyedévében csak a szálláshely és vendéglátó-ipari szolgáltatóknál értek el, akiknek hosszú távon a legalacsonyabb volt a keresete. A növekedés itt is összefügg azzal, hogy egyre nehezebb a szektorban munkaerőt találni.
Éves összevetésben 9,5 százalékkal emelkedtek a bérek, ami azt jelenti, hogy Szlovákiában idén 1327 euró a havi bruttó átlagkereset. Vagyis átlagosan 115 euróval kaptak többet a munkavállalók az első negyedévben, mint 2022 elején.
A bérek viszonylag dinamikus emelkedése ellenére a bérek növekedése nem volt elegendő a magas infláció fedezésére, az átlagbér tehát 4,9%-kal csökkent a tavalyihoz képest. Az év végi közel 8 százalékos csökkenés után 22 év óta ez volt a második legnagyobb reálbéresés Szlovákiában.
Tegyük hozzá, a statisztikát ezzel együtt is kozmetikázzák a nagyobb vállalatokban megvalósított jelentősebb emelések, ahol a szakszervezeti tárgyalások is segítették ezt a folyamatot, máshol viszont a növekedés még ezt a szintet sem érte el.
Az ipar, mint a legnagyobb munkáltató, 2023 első negyedévében éves szinten 9,9%-os bérnövekedést (1398 euróra) produkált, de a reálbérek 4,5%-kal csökkentek.
A legtöbb foglalkoztatottal rendelkező ágazatok közül a kereskedelem bírta jobban az infláció ütemét, amelyben 11,8%-kal (1266 euróra) emelkedtek a nominális bérek. A kereskedelemben dolgozók reálbércsökkenése tehát kisebb, 2,9%-os, ami elmaradt az egész szlovák gazdaságban mért átlagtól.
A legmagasabb, 2300 euró feletti havi átlagkereset a pénzügyi és biztosítási, az információs és kommunikációs, valamint a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás szektorban mérhető. A gazdaság 16 szektorából tízben a bérek így is alacsonyabbak voltak az országos átlagnál.
Fontos viszont azt is látnunk, hogy a magyarok lakta vidékeken ipar híján alig vannak gyárak, így a béremelések mértéke is sokkal alacsonyabb, mint más régiókban. A jelenlegi pénzromlás okozta életszínvonal-csökkenés tehát tovább mélyítheti a regionális különbségeket.
Ha az egyes megyéket nézzük, nyilván senkit sem lep meg a tény, hogy Pozsony megyében a legjobbak a kereseti lehetőségek, itt 1676 euró volt a havi átlagos nominálbér.
Az átlagkereset mindenütt magasabb volt, mint 2022 első negyedévében, a legmagasabb, 12,7%-os relatív növekedést Nyitra megyében mérték. Éppen ezért a reálbérek legkevésbé, 2,1%-kal a nyitrai régióban csökkentek, a legnagyobb, 6,3%-os visszaesést viszont Kassa megyében mérték. Azt is fontos kiemelni, ha Pozsony megyét kivesszük az összehasonlításból, akkor a legmagasabb átlagbérek Trencsén megyében vannak, 1230 euró, míg a legalacsonyabbak, 1023 euró Eperjes megyében.
A statisztikát persze torzítja az is, hogy sok cég Pozsonyban van bejegyezve, még ha alkalmazottainak jelentős része nem is ott dolgozik. Ettől eltekintve azonban egyértelmű, hiába az 1300 euró feletti országos átlag, a lakosság jelentős részénél a középérték 1100-1200 euró között mozog. Ennek nettó értéke nagyban függ attól is, hogy milyen családi helyzetben van a munkavállaló, ugyanis a megemelt adóbónusz mellett akár a bruttó összeget is meghaladhatja a tiszta jövedelme, de természetesen nem ez az általános jelenség.
Sokkal inkább az, hogy a fent említett összegből 900-1000 euró kerül a munkavállaló számlájára,
amely néhány évvel ezelőtt még egyet jelentett az elfogadható havi bevétellel, de az elmúlt évek drágulásai és a pénzromlás miatt napjainkban a nettó ezresből már korántsem engedhet meg magának annyit a munkavállaló, mint korábban.
A statisztikák mögötti részletek után kutatva az is nyilvánvalóvá válik, hogy a megyei adatok is megtévesztők.
Pozsony megyében például a Szenci járásban a legalacsonyabbak a bérek (ezeket az év végi statisztikákból tudjuk kiolvasni, a negyedévesek nincsenek járási szintre bontva), de
Nagyszombat megyében is a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásban keresnek a legrosszabbul, ahogy Nyitra megyében is a Komáromi és az Érsekújvári járásban, míg Besztercebánya megyében a Rimaszombati és a Nagykürtösi járásban.
Ezek után senki sem érezheti túlzónak, ha a felvidéki magyarságot sújtó regionális különbségekről beszélünk, hiszen az állítás hivatalos statisztikai adatokkal is alátámasztható.
Az adatok arra is egyértelműen rámutatnak, ahol hiányoznak a nagy multinacionális cégek hatalmas gyárai, ott az átlagbér is alacsonyabb. Ezek jelenléte viszont csökkenti az adott régióban a nemek közötti bérezésben tapasztalható különbségeket. Az eltérések ugyanis a férfiak és nők között országos szinten továbbra is jelentősek.
A hivatalos adatok szerint a különbség országos szinten 300 euró fölött van, a platy.sk adatai alapján meghaladja a 400 eurót is. Annyi bizonyos, hogy az uniós 12 százalék körüli átlagos eltérés sem alacsony, ami Szlovákiában sajnos jóval nagyobb.
A bérekkel kapcsolatban fontos figyelni a minimálbér körüli háromoldalú tárgyalásokat is. Az idei 700 eurós határ növekedni fog, amennyiben a következő kormány nem változtat az eddigi automatikus számítási módon. Ez az előző két év átlagbérének 57 százalékához köti a minimálbért, s ha ez a számítási mód marad, akkor jövőre 744 euró lehet a minimálbér. Azon a négyszázaléknyi munkavállalón túl, akik jelenleg ezt az összeget kapják fizetésként, gyakorlatilag minden munkavállalót érint a változás, mivel idén nyártól a hétvégi pótlékok is a minimálbérhez kötődnek, így az emelés jelentős bérnövekedéssel jár majd több szektorban.
Ez lehet az egyik változás jövőre, sokkal érdekesebb lesz azonban megfigyelni azt, hogy a piac miként tolja majd magasabbra a béreket a csökkenő mennyiségű szabad munkaerő miatt. És ez újabb kérdéseket vet majd fel, az egyik, hogy a nagyobb (északi) bér ígérete milyen hatással lesz a déli és keleti járásokban élőkre, ahol már így is nagy a munka utáni elvándorlás.
Megjelent a Magyar7 hetilap 32. számában.
