A kaszinók nadrágszíját nem húzták szorosra
Amikor a pénzügyminisztérium bemutatta a 2,7 milliárd eurós konszolidációs csomagot, a cél egyértelmű volt, helyreállítani az államháztartás egyensúlyát. A kormány a költségvetési hiányt fokozatosan, 2026-ig akarta visszaszorítani, amihez szinte minden területnek hozzá kellett járulnia. A tervezetben sorra jöttek az adóemelések, új járulékok, díjnövekedések, és különösen sokat beszéltek arról, hogy a szerencsejáték-ágazatnak, a kaszinóknak és a nyerőgéptermeknek is nagyobb részt kell majd vállalniuk a közös teherviselésből.
A helyzet azonban fordulatot vett. A csomag végső változata már jóval enyhébben érinti a szerencsejáték-ipart, mint ahogy azt az eredeti tervekben szerepelt. Míg a lakosságot, a kisvállalkozásokat és az önkormányzatokat érzékenyen érintik a megszorítások, addig a kaszinók és nyerőgéptermek a vártnál kisebb adóterhet kapnak. Ez a változtatás nemcsak pénzügyi kérdés, hanem politikai és társadalmi üzenet is.
A pénzügyminisztérium az idei év elején egy ambiciózus, húsz fejezetből álló konszolidációs tervet mutatott be. A cél a költségvetési hiány 6 százalék körüli szintről 3 százalék alá szorítása volt, elsősorban adóemelésekkel és kiadáscsökkentéssel. A csomag egyik fontos pontja a szerencsejáték-ágazat volt, amelynek adóterhelését a kormány igazságosabbnak és szigorúbbnak nevezte.
A tervek szerint az online kaszinók és sportfogadási platformok adókulcsa 27-ről 30 százalékra nőtt volna, a hagyományos, úgynevezett „kőkaszinók” és nyerőgéptermek pedig magasabb éves díjakat és új típusú hozzájárulásokat fizettek volna.
Indoklásként azt fogalmazták meg, hogy a szerencsejáték nem létfontosságú szolgáltatás, társadalmi költségeket okoz, ezért logikus, hogy nagyobb részt vállaljon a költségvetés stabilizálásából. Az akkori kommunikáció szerint a módosításokból akár 19 millió eurónyi pluszbevétel is származhatott volna.
A témával kapcsolatban megkérdeztük Zsupcsán Zoltán pénzügyi szakértőt, aki szerint, ha a konszolidáció célja valóban az, hogy minden szektor arányosan járuljon hozzá az állami bevételek növeléséhez, akkor a szerencsejáték-ipar jelenlegi konszolidációban való részvételét is meg kell vizsgálni.
Zsupcsán elárulta, hogy 2024-ben a szlovákiai játékosok összesen mintegy 24,2 milliárd eurót költöttek szerencsejátékra, a bruttó bevétel pedig elérte az 1,45 milliárd eurót. Ebből az állam bevétele – különféle adók és díjak formájában – körülbelül 347 millió euró volt.
- világított rá a pénzügy.sk elemzője.
“Miközben a kormány a konszolidáció jegyében a lakosságra és más szektorokra jelentős terheket ró, a szerencsejáték-ipar jelentős profitot termel, szinte változatlan feltételek mellett működhet tovább”.
A parlamenti tárgyalások azonban gyorsan megmutatták, hogy a kaszinóiparnak megvannak a maga befolyásos védelmezői. A szakmai szervezetek azzal érveltek, hogy a tervezett adóemelések veszélyeztetnék a munkahelyeket és a legális vállalkozások működését, miközben az illegális szerencsejáték-szektor megerősödhetne. Emellett több miniszter – köztük a környezetvédelmi és a gazdasági tárca vezetői – is amellett érveltek, hogy az adóemelés túl drasztikus, és inkább a feketepiac visszaszorításával kellene pluszbevételt elérni.
Az egyeztetések eredményeként a pénzügyminisztérium végül meggondolta magát ezzel kapcsolatban. A nyerőgépekre kivetett éves díj emelése mérséklődött, az online kaszinók adókulcsa pedig nem nőtt olyan mértékben, mint azt az eredeti javaslat tartalmazta.
Egyes tételeket – például bizonyos automaták kettős díjazását – teljesen kivették a csomagból. Az így megszületett kompromisszumos verzió szerint a kormány már csak mintegy 12 millió eurós többletbevétellel számol az ágazatból, ami a tervezettnél hét millió euróval kevesebb.
A döntés mögött több minden áll. Egyrészt a szlovákiai gazdaság fontos tényezői a turisztikai és szabadidős szolgáltatások, amelyek között a kaszinók is fontos szerepet játszanak. A túlzott adóemelés veszélyeztethette volna a befektetéseket és a vidéki munkahelyeket, különösen a határ menti területeken, ahol a magyarországi és csehországi játékosok is rendszeresen megfordulnak.
Emellett a kormány szerint az adóemelés túlzott mértékben növelné az online-offline szakadékot. Mivel az online kaszinók gyorsabban növekednek és kevesebb ellenőrzés alá esnek, a fizikai kaszinók további terhelése a legális, ellenőrzött piac visszaszorulásához vezethetett volna.
A módosított adópolitika ugyan megkíméli a kaszinókat, de a költségvetési egyenleg szempontjából érezhető bevételkiesést okoz. A pénzügyminisztérium 7 millió euróval kevesebb bevételre számíthat, mint az eredeti javaslat alapján. Ez a különbség nem tűnik drámainak, de szimbolikus jelentősége annál nagyobb.
Miközben az állam új adókat vezet be a háztartási energiára, növeli az áfát bizonyos termékeknél, és egyre nehezebb helyzetbe sodorja a kisvállalkozókat, a szerencsejáték-ipar kisebb terhet visel, amivel országosan szinten is közfelháborodást váltottak ki.
A szerencsejáték nem pusztán gazdasági kérdés, hanem komoly társadalmi kockázatokat is rejt. A függőség, az eladósodás és a családi tragédiák mind a játéktermek hozadékai. Sok szlovákiai civil szervezet éppen ezért sürgette, hogy az extra bevételeket legalább részben a megelőzésre, pszichológiai és szociális programokra fordítsák. Az enyhébb adópolitika viszont kevesebb forrást jelent ezekre a célokra, miközben a kaszinók profitja várhatóan tovább nő.
Ezzel a konszolidáció egyik legfontosabb erkölcsi üzenete vált értelmetlenné, mégpedig, hogy a válság terheit mindenkinek arányosan kell viselnie. Most úgy tűnik, a szerencsejáték-szektor megúszta a legnehezebb részt, miközben a társadalom más csoportjait érzékenyen érinti a takarékoskodás.
A kormány ugyan stabilizálni kívánja a költségvetést, de közben a döntéseivel azt üzeni, nem mindenki fizet ugyanannyit a konszolidációért. És bár a kaszinók most kevesebbet adóznak, a társadalom bizalma, úgy tűnik, ennél sokkal többet veszít.
