A jövedelmünk mintha meg sem érezte volna a járványt
A 2020-as évben talán még nagyobb gazdasági visszaesést élhettünk át, mint az előző válságkor, 2009-ben. A foglalkoztatottak száma 2,6 százalékponttal csökkent, ami elsősorban a férfiakat, és a 25 év alattiakat érintette. Sokan kényszerből maradtak otthon, vigyázni kellett a gyermekre, vagy karanténban kötöttek ki, esetleg a munkahelyükön volt korlátozás. Persze ezek csak számok, amit mindenki másképp él meg, de talán mégsem felesleges rátekinteni jövedelmeinek tavalyi összképére.
A tavalyi év legkritikusabb hónapja a május volt, amikor az alkalmazottak 43 százalékának csökkent a jövedelme, az egész évet figyelembe véve azonban mégis emelkedést mutatott 2019-hez képest. A jövedelemkiesést ugyanis nagy részben a betegbiztosító kompenzálta.
Elöljáróban leszögezném, hogy a szlovák gazdaság már stagnáló állapotában futott a járványba, és már 2019 végétől csökkenni kezdett a foglalkoztatottság. Persze a járvány sok mindent eltakart, így teljesen a számlájára írhatták a foglalkoztatottság tavaly májusi 90 ezer fős esését. Ezután a mélypont után javult kicsit a helyzet, 2019-cel összehasonlítva, szeptemberben már csak 62 ezerrel, az év végén, vagyis a következő járványhullám idején pedig 71 ezerrel dolgoztak kevesebben. A pandémia jobban érintette a férfiakat, mint a nőket, 31 ezerrel kevesebb férfi és 25 ezerrel kevesebb nő dolgozott.
2020-ban a statisztikák szerint 267 ezren vesztették el az állásukat, és 211 ezren találtak új munkahelyet. Mindig vannak elbocsátások és felvételek, de a számok azt mutatják, hogy az előző évhez képest mintegy 30 ezerrel kevesebben találtak új munkahelyet.
Nem beszélve arról, hogy a diák- és nyugdíjas alkalmazottakat is hozzá kell számolni (akik után nem fizetnek járulékot), ők 24 ezerrel voltak kevesebben 2020-ban, illetve a vendégmunkásokat is. Az a jelenség is fontos, hogy a gyermekes férfiak és nők kisebb arányban találtak új munkát, és közülük sokan otthon maradtak a gyermekükkel. Mindenesetre tény, hogy jelentősen, 57 százalékkal megnőtt a munkanélküli segélyért folyamodók száma.
Akik megtarthatták a munkájukat, azok azt tapasztalhatták, hogy jelentősen lelassult a jövedelmek emelkedése. Míg 2018–2019 között 8 százalékos volt az átlagjövedelem növekedése, 2020-ban már csak 3,2 százalékos. Természetesen leginkább március és június között fagytak be a jövedelmek, amikor bezártak az iskolák, óvodák, és sokan otthon maradtak a gyermekükkel, csak a gondozási díjat szedve.
2019-ben gyorsabban növekedett a nők jövedelme, mint a férfiaké, amire hatással volt a közszférában végrehajtott 10 százalékos bérfejlesztés is, hiszen itt arányaiban több nő dolgozik.
A járvány miatt viszont a nők bérének felzárkózása kicsit lassult. Tavaly nagyobb jövedelememelkedést mutattak ki a 25 év alattiaknál, míg a nyugdíj előtti korosztálynál mintha megállt volna a növekedés. Általánosan elmondható, hogy a tavalyi járványévben inkább az alacsonyabb bérek emelkedtek, amit befolyásolt a minimálbér gyors növekedése is.
A diszponibilis jövedelem (hozzáférhető, azaz a járulékoktól és adóktól mentes bevétel, amihez hozzászámolják a szociális juttatásokat) esetében minden rétegnél növekedést tapasztaltak, a szociális transzfereknek, a betegsegélynek, avagy a gondozási díjnak köszönhetően. Bár a járvány előtti időszakban jellemzően nőttek a bért terhelő adók és járulékok, de a járvány, illetve a 2020-ra bevezetett nem adóköteles jövedelmi rész emelkedése ezt az emelkedést felülírta.
Ezt az átlagot mutatja ki a hivatalos statisztika, viszont azt is látni kell, hogy nőtt azoknak az aránya, akiknél csökkent a jövedelem. Míg 2019-ben a munkavállalók 26 százaléka érzékelt jövedelemcsökkenést, 2020 legkritikusabb hónapjaiban már a munkavállalók 43 százaléka. Ennek oka az otthon maradás, a karantén, a vállalati szünetek, a kurzarbeit. Azoknak, aki májusban a betegsegélyt választották átlagosan 23 százalékkal csökkent a jövedelmük. Azok, akik nem vettek/vehettek igénybe semmilyen szociális támogatást, a tavaszi időszakban még erősebben megérezték a jövedelemkiesést.
A munkavállalók összes szegmensében nőtt azok aránya, akik valamilyen szociális transzfert vettek igénybe. Persze a szociális támogatásokat inkább a nők választották, jellemzően ők maradtak otthon a gyermekkel. És logikus, hogy itt is a 26-40-es korosztály vezet, hiszen közülük kerül ki a legtöbb fiatal szülő.
Azoknál, akik munka nélkül maradtak, a jövedelemkiesést 50 százalékosra becsülik. 40 százalékosra azoknál, akik munkanélküli segélyt kaptak, és 60 százalékosra azoknál, akik még családi pótlékot sem kapnak. Az elmúlt években romlik azok helyzete, akik segélyre szorulnak az anyagi szükséghelyzetük miatt. A járvány ezt a romlást tovább gyorsította.
A statisztika szerint a munkapiacon kívüliek elérhető jövedelme 2020-ban 5,4 százalékkal nőtt. Ők azok, akiknek nincs munka után járó fizetésük, hanem valamilyen juttatást, munkanélküli segélyt, betegsegélyt, családi pótlékot, nyugdíjat, vagy háztartásbeliként segélyt kapnak. Általánosan, a kiigazításoknak köszönhetően évről évre nő a különböző juttatások mértéke.
Normális években a betegsegélyek vagy gondozási támogatások száma követi a foglalkoztatási számokat. Míg a betegsegélyben nincs különbség a nők és a férfiak között, a gondozási segélyek 73 százalékát a nők kérik. A 2020-as évben mindezt felborította a karanténhelyzet, a havi átlagos juttatásszám 29 ezerrel nőtt. Erős volt az április, akkor 60 ezerrel, illetve a november, amikor 95 ezerrel többen folyamodtak valamilyen juttatásért. Azok a hónapok voltak a legérintettebbek, amikor az iskolák zárva tartottak. Tavaly átlagosan 28 ezerrel többen folyamodtak gondozási segélyért, de ebben az esetben megnőtt a férfiak aránya, és a nők aránya 67 százalékra csökkent.
Növekvő nyugdíjak
A nyugdíjak nagysága évről évre emelkedik. A nyugdíjasok diszponibilis jövedelme 2020-ban 1,4 százalékkal nőtt. Ide beleszámolják az öregségi, a korkedvezményes, illetve a nyugdíj melletti tiszta bevételeket.
Az öregségi nyugdíjak az utóbbi években átlagosan 2,5 százalékkal nőttek, míg a nyugdíj mellett dolgozók tiszta bére évről évre csökken, tavaly 2,3 százalékponttal.
A 2020 januárjában bevezetett minimálnyugdíj szabályozása egy százalékponttal járult hozzá az össznyugdíjak emelkedéséhez.
A statisztika persze az a tudomány, ami sok mindent megmutat, és ami mögé sok minden elrejthető. Mindenki a saját tapasztalatából indul ki, amikor a jövedelmek alakulását vizsgálja. Kétségkívül sokan voltak, akik megszenvedték az elmúlt időszakot. Emberek, vállalkozások kerültek kilátástalan helyzetbe, de azt is látni kell, hogy a nagy többség számára nem okozott akkora kataklizmát a pandémia. A lakosság hitelállománya tovább nőtt, az ingatlanok árai tovább emelkedtek, azaz nagy a jólét. Mindig ki lehet emelni egy két mutatót, bizonyítva, hogy jó úton haladunk, de nem ártana figyelnünk a gyülekező felhőkre.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/36. számában.
