A jegybank elnöke szerint elkerülhetetlen volt a kamatemelés
Az inflációs nyomás és a bizonytalanság korában az Európai Központi Bank legutóbbi kamatemelési döntése egy határozott, elkerülhetetlen lépés volt a monetáris stabilitás helyreállítása felé. Peter Kažimír, a Szlovák Nemzeti Bank kormányzója és az EKB Kormányzótanácsának tagja a napokban arra figyelmeztetett, hogy a jegybankok missziója a szigorítással még korántsem ért véget.
Ami kezdetben elszigetelt, globális energiaár-sokknak tűnt, az mára mélyen beszivárgott a gazdaság szövetébe, drágítva a termelést, a szállítást, és végső soron közvetlenül veszélyeztetve a fogyasztói árak stabilitását. A jelenlegi makrogazdasági környezetben a kivárás vagy a struccpolitika nem opció; a jegybankoknak folyamatosan ébernek és cselekvésre késznek kell lenniük.
A geopolitikai feszültségek és az ellátási láncok zavarai – mint például a közel-keleti helyzet vagy az amerikai–iráni diplomáciai folyamatok – rávilágítanak arra, hogy a strukturális károk nem számolhatók fel egyik napról a másikra.
Az energiaárak tartósan magas szinten maradása strukturális kockázatot jelent, amely lassan, de szisztematikusan gyűrűzik át a szolgáltatások és a bérigények területére. Bár ez a másodkörös hatás egyelőre nem öltött drámai méreteket, a háttérben zajló folyamatok időbeni jegybanki beavatkozás nélkül tartós stagflációs kockázatot hordoznak magukban.
Kažimír elemzése alapján egyértelmű, hogy a maginfláció még további egy-két kamatemelés esetén is a kívánatos két százalékos célérték felett ragadhat, ami komoly szakmai kihívás elé állítja a döntéshozókat. Ugyanakkor az európai gazdaság eddigi ellenállóképessége bizakodásra ad okot.
űA monetáris politika következő lépéseit kizárólag a beérkező makrogazdasági adatok és a rugalmas, de határozott szigorítási pálya tarthatja a helyes mederben, biztosítva, hogy az infláció egy-két éves horizonton belül visszatérjen a kijelölt sávba.
