A járvány alatt még többet vesz el az állam, már a jövedelmünk 63 százalékát lenyúlja
Az adószabadság napja idén elvileg augusztus 19-re esik - határozták meg mai sajtótájékoztatójukon az European Investment Centre (EIC) és a M. R. Štefánik Konzervatív Intézet (KI), amelyek átszámolták, egy átlagos fizetésű munkavállalóra mekkora adó- és járulékterhek jutnak a kötelező kifizetések által. Az elemzők ehhez az eredményhez úgy jutottak, hogy levonták a munkáltató munkaerőköltségéből az átlagos bérrel rendelkező munkavállaló tiszta bérét, és az adó- és járulékterhekhez további 50 adminisztratív módon végrehajtott kifizetést számoltak hozzá.
A járvány ideje alatt nőtt az állam befolyása, az államadósság nagysága, valamint megszaporodtak a kormányzati és uniós javaslatok a további kiadásokra és az adókra. Ezt mind nekünk polgároknak fog kelleni kifizetni, így várhatóan az adófizetőkre még nagyobb terhek nehezednek a jövőben. Tavaly a teljes adóteher elérte az átlagbérrel rendelkező munkavállaló bérköltségeinek csaknem 63% -át, ami annyit jelent, hogy mindezért 229 napot kellett dolgozni egy átlagos munkavállalónak.
A számításuk szerint az adószabadság napja idén augusztus 19-ére esik azaz három nappal korábbra, mint tavaly, azonos napra, mint 2019 -ben, és kilenc nappal későbbre, mint 2015 -ben.
Tavaly az átlagos bérrel rendelkező munkavállalónál gyakorlatilag a bérköltségek 62,66% -át elvitte az adminisztratív úton kikényszerített fizetnivalók, magyarul az adó- és járulékterhek. A pénz maradéka, amelyről maguk az emberek döntenek, így 37,34% -a a teljes bérköltségüknek.
A tavalyi adóteher 1,1 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. Egyrészt jelentősen csökkent a befizetett személyi jövedelemadó, és emellett enyhén emelkedett az átlagbér.
A számítások eredményei alapján állítják, hogy ezt a - valószínűleg átmeneti - csökkenést a 2020 -as járvány idején meghozott kormányzati intézkedések befolyásolták, amelyek jelentősen csökkentették a gazdasági tevékenységet, miközben adó- és járulékkedvezményt biztosítottak, valamint támogatást nyújtottak a bérek és a munkahelyek fenntartásához.
Ennek ellenére tavaly az adóteher 2,3 százalékponttal volt magasabb, mint 2014-ben, miközben a pénzügyminisztérium adatai szerint, ebben a hatéves időszakban az adó- és illetékbevételek körülbelül 8 milliárd euróval, az állami kiadások pedig akár 11 milliárd euróval növekedtek (ebből tavaly 3,7 milliárd euróval).
Az a munkavállaló, akinek havi átlagos bruttó fizetése 1133 euró, és a neki járó teljes javadalmazás (bérköltség vagy szuperbruttó fizetés) nem egész 1599 euró, a számítások szerint, tavaly gazdasági értelemben összesen 1002 eurót fizetett ki mindenféle adókban.
Tehát teljes javadalmazásuk majdnem kétharmadáról a hatóságok képviselői határoztak. Csak havi 597 euró összegű pénzmaradvány képviseli azon áruk és szolgáltatások piaci adómentes értékét, amelyeket az adott hónapban meg tudott vásárolni.
