A hatékony gazdálkodás jelentős kihívást jelent majd a háztartásoknak
A 2026-os év több olyan kihívást hoz magával, amelyek hatással lesznek a szlovák gazdaságra és a lakosság pénztárcájára is. A közpénzügyek konszolidációjának folytatása, az energiaárak, a világpiaci folyamatok, valamint a kereskedelmi feszültségek és az emelkedő vámok felfelé hajthatják az árukat és a szolgáltatások díjait. Inkább lassabb gazdasági növekedésre, a munkanélküliség enyhe emelkedésére és a reálbérek lassabb növekedésére lehet számítani. Éppen ezért rendkívül fontossá válik a pénzzel való lehető leghatékonyabb gazdálkodás – hangsúlyozta Eva Sadovská, a Wood & Company elemzője.
Ezzel összefüggésben szerinte rendet kell tenni a családi költségvetésben. „Sok szlovák továbbra is fizetéstől fizetésig él, és arra hagyatkozik, hogy anyagilag majd valahogy kijön. Az Eurostat adatai szerint a szlovákok akár 10 százaléka is nehezen él meg a jövedelméből. Ez azonban nem mindig kizárólag az alacsony bevételek miatt van. Problémát jelenthetnek az aránytalanul magas kiadások is” – figyelmeztetett a szakértő.
Ezért a háztartásoknak azt ajánlja, hogy vezessenek be havi „pénzügyi átvizsgálásokat”. „A fizetés összegével általában tisztában vagyunk, a kiadásokkal viszont már kevésbé – különösen a mindennapi költésekkel. A havi bevételeknek és minden költségnek helyet kell kapnia egy táblázatban vagy alkalmazásban. Így akár a havi költségvetés 10–15 százalékát kitevő pénzszivárgások is feltárhatók” – számszerűsítette Sadovská.
Elengedhetetlennek tartja a pénzügyi tartalék képzését is. Ez könnyen hozzáférhető pénzt jelent, például folyószámlán elhelyezve, amely azonnal vagy rövid időn belül felhasználható.
„Általános ajánlás szerint három–hat havi kiadásnak megfelelő tartalékkal kell rendelkezni. Minél bizonytalanabb a jövedelem, annál nagyobb tartalékra van szükség” – magyarázta. Kulcsfontosságú a rendszeres megtakarítás, például a jövedelem 5–10 százalékának félretétele, amely a család pénzügyi rendjének természetes részévé válik.
Az elemző arra is rámutatott, hogy a készpénz és a betétek a szlovák háztartások pénzügyi eszközeinek akár 45 százalékát is kiteszik. Ezeknek a pénzeknek a vásárlóereje azonban az infláció miatt fokozatosan csökken. Hosszú távon a befektetés jelent megoldást. „Ugyanakkor a kötvényekbe, részvényekbe, ETF-ekbe vagy befektetési alapokba irányuló befektetések aránya viszonylag alacsony. 2024-ben mindössze 25 százalékot tett ki, és az elmúlt évtizedben gyakorlatilag nem változott. A szlovákok így nem használják ki teljes mértékben befektetési potenciáljukat” – emelte ki Sadovská.
Szerinte a befektetéssel ideális minél előbb elkezdeni.
– magyarázta a szakértő.
Fontosnak tartja a pénzügyi műveltség fejlesztését is. A befektetés egyik akadálya ugyanis éppen a lakosság hiányos ismerete. Emlékeztetett arra, hogy a Portu befektetési platform által készített befektetési műveltségi index 2024-ben Szlovákiában 94,4 pontot ért el, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb értéke volt.
„Gondot okoz számunkra a százalékszámítás vagy a kamatos kamat elvének megértése. Elég gyakran nem vagyunk tudatában annak sem, hogy a befektetések hozama nem garantált. Hiányosságok mutatkoztak a devizaárfolyamok átszámításánál is” – tette hozzá Sadovská.
