A fiatalok számára álommá válik a saját ingatlan birtoklása
Bár az ingatlanpiac a tavalyi adatok szerint stabilizálódott, a lakhatás megfizethetetlensége új szintre lépett. A kétszobás lakások ára tovább emelkedik, annak ellenére is, hogy az új építésű projektek tavaly több lakást hoztak a piacra, mint 2024-ben.
Jelentősen drágultak a régebbi lakások is. A saját otthon birtoklása egyre nehezebb, különösen a középosztály számára. Átlagfizetésből ugyanis lakást vásárolni gyakorlatilag lehetetlen, vagy ha mégis, az csak komoly nélkülözés árán lehetséges. Ennek oka nemcsak az alacsony bérekben, hanem a megfizethető árú projektek hiányában is keresendő.
Még ha valaki képes is törleszteni egy átlagos kétszobás ingatlan hitelét, annak ára akkor is jelentősen megnehezíti az életét. Egy átlagos harmincéves, aki nagyjából nettó 1 200 eurót keres, nagyjából egy 70 négyzetméternél kisebb lakást tudna megvenni körülbelül 234 ezer euróért. A bank a jelenlegi korlátozások mellett, 3,2 százalékos kamattal körülbelül 100 ezer eurót hitelezne neki, vagyis alig a vételár felét.
Még ha találna is olyan bankot, amely a lakás árának 80 százalékát finanszírozná, a havi jelzáloghitel-törlesztés valamivel 780 euró alatt lenne. Az energiaköltségekkel együtt így a jövedelmének szinte teljes egészét lakhatásra költené.
Rudolf Bruchánik, a Bencont ingatlanvállalat vezető elemzője elmondta, hogy párok számára egyszerűbb a lakhatás megoldása, ezért sokan kivárnak a hiteligényléssel, amíg partnerük nem lesz. Filip Schlosser pénzügyi tanácsadó példája szerint, ha egy pár együttes jövedelme körülbelül 2 400 euró, akkor a lakás árának 80 százalékára kaphatnak hitelt.
Ehhez azonban még mintegy 45 ezer euróra van szükségük a fennmaradó 20 százalék önerőként való finanszírozásához. Összességében a lakás teljes havi költsége két embernek körülbelül 1 500 eurót visz el. Ha a pár gyermeket vállal, a megélhetési költségeik tovább nőnek. Így a fő kérdés nem az, hogy megengedhetik-e maguknak a lakást, hanem az, hogy mennyi pénzük marad az életre a vásárlás után.
– állapította meg Schlosser.
Összességében tavaly Szlovákia-szerte közel 300 euróval emelkedett a lakások és házak négyzetméterenkénti ára. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) szerint idén eddig az átlagos lakásár közel 3 300 euróra stabilizálódott négyzetméterenként. Továbbra is a legkeresettebbek a 66 négyzetméternél kisebb kétszobás lakások, amivel a tulajdonosok is tisztában vannak, és ez az eladási árban is meglátszódik .
– tette hozzá az NBS.
Az ingatlanok megfizethetetlenségének elve az egész országban érvényes, mivel a régiókban az átlagbér alacsonyabb, mint a fővárosban. A lakhatás történelmi léptékben a leggyorsabb ütemben drágul. Az árakra nyomást gyakorol a befektetési kereslet is – akárcsak Pozsonyban, keleten is sokan vásárolnak lakásokat bérbeadás céljából.
Kassán ráadásul a Volvo autógyár által új munkahelyek, és ezáltal új ingatlanok jöttek létre. Az elemzők előrejelzése szerint azonban az idén a régebbi lakások árai is elérik az új építésűek szintjét, mivel fokozatosan elfogynak. Az árnövekedésük azonban már nem lesz olyan jelentős.
A befektetők tisztában vannak azzal, hogy még ha kevés lakást is építenek, azok továbbra is hiánycikknek számítanak, és így biztosan eladhatók. Ehhez társul a befektetési célú lakhatás is, amely elsősorban a fővárosban virágzik.
„A kamatok csökkenésével és az ingatlanárak emelkedésével visszatért a befektetési kereslet a piacra. A saját célú lakásvásárlás mellett ez a kereslet második legfontosabb összetevője. A saját tulajdon iránti preferencia és az ingatlanbefektetések iránti hajlam továbbra is tipikus szlovák sajátosság” – erősítette meg Bruchánik.
