A felvidéki vállalkozók és az orosz–ukrán háború
A vállalkozói szektor számára az elmúlt három év újabb és újabb kihívásokat hozott. Először a koronavírus-járvány miatt, majd a háború és a kormányzat átláthatatlan intézkedései közepette különösen nehéz volt talpon maradni. Ezért érdemes külön is figyelmet fordítani arra a héten nyilvánosságra hozott felmérésre, amely a háború és a szankciók vállalkozókra gyakorolt gazdasági hatásait vizsgálta.
A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Baross Alapítvány a súlyos következmények, valamint a szlovák kormány nem megfelelő gazdasági intézkedései miatt megalapozottnak tartotta a jelen helyzet feltérképezését a vállalkozói szférában. Ezzel indokolta a szövetség elnöke, Iván Tamás a kutatás hátterét. A szervezet vezetője kérdésünkre azt is elmondta, hogy az adatfelvétel tavaly december folyamán valósult meg, tehát annak eredményei még nem reflektálnak az év elejétől bekövetkezett változásokra az energiaárak területén. A kutatás kérdőíves felmérés formájában valósult meg. A végleges kérdőív 43 kérdést tartalmazott, amelyet összesen 1074 egyéni, kis- és középvállalkozó töltött ki és küldött vissza a címükre.
– A felmérés további célja volt, hogy az átfogó kép mellett a vállalkozói típus és szegmens szerint, illetve regionális bontásban is lássuk, milyen hatást gyakorolt a vállalkozóinkra a háború és a szankciós politika. Emellett azt is vizsgáltuk, hogy a kis- és középvállalkozások megerősítése és megvédése céljából hozott kormányzati intézkedések célt értek-e – mondta el kérdésünkre Iván Tamás.
A válaszadók csaknem 42%-a egyéni vállalkozó volt, 41%-ban képviseltették magukat a mikrovállalatok. A megkérdezettek 16%-a kisvállalatnak minősült, a közepes vállalatok csak nagyon kis arányban, 1,7%-ban jelentek meg.
A válaszadók mintegy kétharmada nyugat-szlovákiai székhellyel rendelkezik, a közép-szlovákiai székhelyű szervezetek aránya 20%, a vállalatok 17%-a került ki Kelet-Szlovákiából. A kérdőívet kitöltők 46%-a a szolgáltatások és a kereskedelem területén vállalkozik, 28%-a a feldolgozó-, építő- és egyéb ipari területen tevékenykedik, a mező-, vad- és erdőgazdasággal foglalkozó vállalkozások aránya pedig 26% volt a kutatás részletes bontása szerint.
Szomorú, de nem meglepő tény, hogy a vállalkozások 82%-át érintette negatívan a gazdasági válság és annak következményei. A nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, az elemzők nem tapasztaltak jelentős különbséget a vállalkozások típusa vagy regionális helyzetük alapján, tény azonban, hogy a legnagyobb mértékben a mező-, a vad- és az erdőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások szenvednek a háború és a szankciós politika követkeményei miatt.
– tudtuk meg Iván Tamástól.
A vásárlóerő visszaesése, a nyersanyag és az üzemanyag árának a növekedése érintette a legérzékenyebben a vállalkozói szektort. Fontos viszont itt is megemlíteni, hogy a lekérdezés pillanatában a vállalkozók még nem kapták meg az új évtől érvényes áram- és gázszámlákat, amelyek a 2023-as év első hónapjaiban óriási gondot okoztak a vállalkozóknak.
– Az pedig még szélesebb rétegeket érinthet, hogy a vállalkozások 26%-a állítja, a válság hatására várhatóan meg kell válnia alkalmazottai egy részétől. Ebből 59% nyilatkozott úgy, hogy már sor is került a leépítésre. A tervezett elbocsátások mértéke az alkalmazottak 10-20%-át érintheti. A kisvállalkozásoknál a legnagyobb, 41% az elbocsátás esélye – tudjuk meg a vállalkozókat tömörítő szövetség elnökétől.
A megkérdezettek 38%-a egyébként olyan választ adott, hogy kizárólag saját forrásból már nem tudja fenntartani vállalkozását. Az így válaszolók leginkább a közép-szlovákiai régióban élnek (49%). A vállalkozások fennmaradó, 52%-ának valamivel több mint egynegyede várhatóan 3-6 hónapig tud saját forrásból üzemelni, és 42%-a tudja magát fenntartani több mint egy évig.
Felmerül tehát a kérdés, hogy akkor mégis mi lehet a megoldás? A vizsgálat szerint a vállalatok finanszírozásának a leginkább jellemző formája továbbra is a hitel. A vállalkozók 38%-a élt már ezzel a lehetőséggel, a legmagasabb arányt (54%) a kisvállalatok esetében mérték, területi megközelítésben a közép-szlovákiai vállalkozások közel fele vont be hitelt a vállalkozásába.
A vállalkozók egyharmada külső forrást kíván bevonni vállalkozásába, további egyharmada kitart a saját forrásból történő finanszírozás mellett, és a harmadik harmadnak még a lehetősége sincs meg arra, hogy hitelt vegyen fel.
A vállalatok 62%-ának akár két évre is szüksége lehet ahhoz, hogy újra stabil lábakon álljon.
Amennyiben nem javulnak a gazdasági feltételek, a vállalkozók 57%-a lát esélyt arra, hogy bezárja a vállalkozását (4%-a rövid időn belül). A leginkább érintett csoport az egyéni vállalkozóké (62%), területi szempontból a Kelet-Szlovákiában élők (69%), a tevékenység alapján pedig a szolgáltatásban és a kereskedelemben működő cégek (62%).
Fennmaradásuk érdekében a vállalkozók a költségeik csökkentését, működésük átszervezését, valamint szolgáltatásaik, illetve termékeik árának növelését látják megoldásnak.
A szlovákiai magyar vállalkozók egyértelműen jelezték a felmérésben, hogy nem elégedettek a kormány válságkezelési programjával és intézkedéseivel. Abban is szinte mindenki egyetértett, hogy a kormány sokkal hatékonyabban is kezelhetné a súlyos helyzetet, ha előtte konzultálna a vállalkozói szektorral.
– A vállalkozók megfelelőnek tartják a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének javaslatait.
– tette hozzá Iván Tamás. Ebből is látszik tehát, nem kell semmi újat feltalálni, a vállalkozók maguk is tudják, mi a megoldás, más kérdés azonban, hogy a kormányzat ezt miért nem akarja észrevenni.
