A 13. nyugdíj megszüntetése, magasabb adók, elbocsátások – ezt is tartalmazzák Ódor megtakarítási javaslatai
Ha nem történik változás, Szlovákiát a közeljövőben a csődhöz vezető úgynevezett görög út fenyegeti. A szakértői kormány ezért javaslatokat készített elő az új kabinet számára arra vonatkozóan, hogyan lehetne takarékoskodni és növelni az állam bevételeit. Ódor Lajos miniszterelnök hangsúlyozta, ezek csak lehetőségek, amelyek közül válogathat a leendő kormány.
Amint azt a hivatalnokok is jelezték, fájdalommentesen nem fog menni a takarékoskodás. Adóemelést, a szociális szektor kiadásainak csökkentését, például a 13. nyugdíj megszüntetését vagy valamelyik munkaszüneti nap eltörlését javasolták.
Olyan intézkedések ezek, amelyeket biztosan nem fogadnak majd kitörő örömmel az emberek, és valószínűleg mindenkit érinteni fognak.
Hogy kit milyen mértékben, az már az új kormány prioritásaitól függ. A szakemberek mindenesetre egyetértenek abban, hogy ha semmit sem vagy keveset teszünk, a megszorítások később még szigorúbbak lesznek.
A pénzügyminisztérium egy olyan dokumentumot mutatott be, amely a konkrét konszolidációs intézkedések széles és változatos „étlapját” mutatja be, amelyek segítségével helyreállhat az államháztartásunk. Az anyag csaknem 100 különböző intézkedést tartalmaz, összességében csaknem 10 milliárd euró értékben. Ezt javasolja a szakértői Ódor-kabinet az új kormánynak a költségvetés elkészítéséhez szakmai alapul.
Az államháztartás teljes helyreállításához azonnali bevételi és kiadási konszolidációs intézkedések, valamint hosszabb távú reformok kombinációjára lesz szükség.
A hiány apránkénti mérséklése vagy a gazdaság kicsit erőteljesebb növekedése sem tudja stabilizálni a növekvő adósságtrendet.
Az adósság növekedését csak úgy lehet megállítani, ha a hiányt három éven belül ténylegesen a GDP körülbelül 2 százalékára csökkentik. Ehhez konkrét konszolidációs intézkedésekre lesz szükség körülbelül 6 milliárd euró értékben.
A helyreállítási dokumentumban felkínált intézkedések köre szélesebb, hogy az új kormány politikai irányulására és prioritásaira való tekintettel is tudjon választani az intézkedések közül.
Olyan szakértői javaslatok ezek, amelyek a pénzügyminisztérium elemző osztályaival, valamint más minisztériumokkal együttműködve születtek, de egyeztetve voltak a Szlovák Nemzeti Bank és a Költségvetési Felelősség Tanácsának szakértőivel is.
A dokumentum elkészítése során a pénzügyminisztériumot olyan nemzetközi intézmények ajánlásai vezérelték, mint az Európai Bizottság, az OECD és a Nemzetközi Valutaalap. Az államháztartás helyreállítása nélkül az államigazgatási hiány a következő három évben a GDP 7 százaléka közelében marad, a bruttó adósság pedig megközelíti a GDP 70 százalékos határát. A pénzügyminisztérium egyúttal az úgynevezett költségvetési kalkulátort is közzéteszi, ami egy webes alkalmazás, ahol a nyilvánosság is kipróbálhatja a pénzügyminiszteri munkát, és saját költségvetést készíthet az államháztartás helyreállítása céljából.
A szlovákiai államháztartás jelenlegi helyzete tarthatatlan, és elkerülhetetlen rá az alapvető reakció. Két alapvető válság és egy jó gazdasági időszakban nem kellően anticiklikus költségvetési politika után Szlovákia eladósodottsága az államadósság-fék minden sávja felett áll. „Több költségvetési fedezet nélküli új politika elfogadása után még a költségvetés jelenlegi egyenlege is nagyon kedvezőtlen. A gazdasági hiány ebben és a következő években várhatóan a GDP 7 százaléka közelében lesz, ami az Európai Unióban a legmagasabb” – írja a tárca az anyagában.
Mindezek mellett államháztartásunk az évtized végén a népesség elöregedésének kedvezőtlen hatásaival is kénytelen lesz szembesülni, aminek következtében a költségvetési hiány és az adósság tovább nő.
A jövőbeli kormányok fiskálisan felelős reakciója nélkül az adósság két évtizeden belül megduplázódna, és jelentősen meghaladná a 100%-os GDP-küszöböt. Ez az eladósodottság nagyon meredek növekedését jelentené, ami jelentősen növelné a csőd kockázatát. Szlovákiától számos külföldi intézmény is az államháztartás helyreállítását szorgalmazza.
A gazdaságra legkevésbé negatív hatással járó konszolidációs mixnek elsősorban a működési kiadások és a közigazgatási foglalkoztatás csökkentéséből kell állnia.
A növekedést számottevően nem veszélyeztetné a szociális juttatások és támogatások célzott juttatása a leginkább rászorulóknak. A bevételi oldalon a közvetett adók emelését javasolják, különös tekintettel a fogyasztási, ingatlan- és „zöld” adókra.
A jövőbeni demográfiai nyomást reformokkal kell enyhíteni, amelyek pozitív növekedést segítő hatásai valószínűleg csak a költségvetési horizonton túl lesznek érezhetőek. A gazdasági növekedési potenciál növelését elsősorban a magasabb foglalkoztatást célzó intézkedésekkel lehet biztosítani, mint például a migrációs politika vagy az inaktív lakosság munkaerő-piaci bevonása feltételeinek a javítása.
