Kelemen Hunor augusztus elsején távozik kormánytisztségeiből
Kelemen Hunor hozzátette: a hátralévő két hétben néhány folyamatban lévő ügyet szeretne rendezni a tárcánál, egyebek mellett a küszöbön álló költségvetés-kiigazítással kíván foglalkozni. Augusztus elsejéig az RMDSZ arról is dönt, kit jelöl a megüresedő kormányzati tisztségekre.
A bukaresti parlament által márciusban (az RMDSZ kormányra lépésekor) elfogadott új kormánystruktúra értelmében a két tisztséget ugyanannak a személynek kell betöltenie. Az RMDSZ elnöke elhárította a média ezzel kapcsolatos találgatásait.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa legközelebb csütörtökön ülésezik Kolozsváron, várhatóan ekkor nevezik meg az RMDSZ államfő-jelöltjét. A romániai lapok arra számítanak, hogy - 2009-hez hasonlóan - a magyar érdekképviselet ismét Kelemen Hunort indítja.
A kormányfővel folytatott hétfői megbeszéléssel kapcsolatban Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ elnökeként a kormánytisztségekből való távozása után is részt vesz a kormánykoalíció politikai egyeztetésein, Borbély László politikai alelnök, Markó Béla szenátusi és Máté András képviselőházi frakcióvezetővel közösen.
Kelemen Hunor pénteken jelentette be, hogy távozik a bukaresti kormányból, amely a szövetséggel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló európai uniós perbe. Az RMDSZ nem lép ki a Victor Ponta vezette kabinetből.
Az RMDSZ elfogadta a miniszterelnök által javasolt kompromisszumot, hogy Romániának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyében képviselt álláspontját szeptemberben a parlament vitassa meg. Ponta megígérte: a román kormány nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe mindaddig, amíg a parlamenti vita le nem zárul.
Az RMDSZ azért helyezte kilátásba kilépését a bukaresti kormányból, mert Románia a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság (EB) jogvitájába. Az RMDSZ és a kisebbségek európai ernyőszervezete által kidolgozott Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés a kisebbségek védelmében szorgalmaz uniós szintű jogalkotást, de az EB elhárította illetékességét. Az elutasítás ellen a kezdeményezők pert indítottak az Európai Unió Bíróságán, amelybe Románia és Szlovákia az EB, Magyarország pedig a kisebbségek oldalán lépett be.
