Gyerekkatonákról készült felvételeket is találtak a migránsok telefonjain

A műsorban bemutattak egy felvételt, amelyet az egyik migráns telefonjáról töltöttek le, a videóban az látszik, hogy gyerekek kapnak katonai kiképzést. A legidősebbek sem érik el a 10 éves kort - hangzott el.   

A csatorna által megszólaltatott Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a besorozott gyerekek száma drasztikusan nő, döntően fiúkról van szó, de egyre több a lány is. Hozzátette, ezeket a gyerekeket "ágyútöltelékként" használják, a brutalitáson kívül a halálra készítik fel őket.   

Az M1 hétfőn számolt be arról, hogy megrázó felvételeket találtak bevándorlók által elhagyott telefonokban. A tudósítás szerint a bevándorlók Röszkénél egy rendőri ellenőrzési pont közelében szemetet, gyógyszereket, cipőben hagyott kétszáz eurósokat, húsvágó bárdot, késeket, valamint mobiltelefonok is hátrahagytak. Az egyik telefonon például csak pornográf tartalmú fotók voltak, de olyat is találtak amelyen dokumentumok és különböző radikális tartalmú fotók és videók voltak.   

A terrorelhárítás is vizsgálja a migránsok által, a határnál talált elhagyott telefonok tartalmát - közölte az M1 aktuális csatorna a Terrorelhárítási Központtól (TEK) kapott válasz alapján szerdán. A TEK ezzel kapcsolatban azt közölte: feladatuk, hogy kiszűrjék a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket és a lehető legrövidebb időn belül hiteles információkat szerezzenek.
 

Százak csatlakoztak a dzsihadista szervezethez a Nyugat-Balkánról

Bosznia-Hercegovinából már több mint kétszázan, Szerbiából pedig több mint húszan csatlakoztak már az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezethez a szíriai háború kitörése óta - hangzott el csütörtökön Szarajevóban a Külföldi terrorista harcosok - kihívás Délkelet-Európa számára elnevezésű konferencián a B92 belgrádi televízió beszámolója szerint.  

A hatóságok adatai szerint a térségből jelenleg 24 felnőtt és körülbelül tíz gyerek van Szíriában és Irakban az Iszlám Állam soraiban. A felnőttek többsége 20 és 30 év közötti férfi, de harcolnak köztük nők is. Nemzetiségüket tekintve főleg bosnyák, roma és albán származásúak. Elhangzott továbbá, hogy az első személy 2012 végén utazott el Szíriába, hogy a harcokhoz csatlakozzon - és a rendelkezésre álló információk szerint még életben van -, a legtöbben viszont 2013-ban hagyták el Szerbiát. Eleinte csak néhány hónapig (átlagosan három hónapig) tartózkodtak kinn, majd visszatértek a nyugat-balkáni országba, később azonban egyre hosszabb ideig maradtak.   

A konferencia résztvevői megállapították azt is, hogy a legtöbben ideológiai okokból csatlakoznak a harcokhoz, vagy azért, mert meg vannak győződve arról, hogy az igazságért küzdenek. Vannak azonban olyanok is, akik nehéz pénzügyi helyzetük miatt választják az Iszlám Államot, véleményük szerint ugyanis ott jobb életszínvonalon tudnak majd élni, mint hazájukban.   

Bosznia-Hercegovinából jóval többen csatlakoztak már az iraki és szíriai harcokhoz, az utóbbi négy évben körülbelül 220-an, többségük fiatal férfi. A hatóságok adatai szerint eddig 46-an vesztették életüket, 50-en pedig hazatértek, így jelenleg 120-130 boszniai állampolgár tartózkodhat Szíriában. A boszniaiak esetében az utazást leginkább három tényező befolyásolja: a szociális-gazdasági helyzet, az iskolázottság foka és a vallás.   

A szarajevói konferencián az is elhangzott, hogy Albániából egyre kevesebben csatlakoznak külföldi katonai és félkatonai szervezetekhez, és sokan már hazatértek a korábbi harcokból. A propaganda legfőbb eszközei az internetes oldalak és a különböző közösségi portálok - közölték a konferencia előadói.